Kik lehettek Hérodotosz „isszedonjai”?
Noha a forrásokban sosem jelenik meg az isszedon = szavárd, szabir azonosítás, Plinius, Ptolemaios adatai mégis fontos hozzájárulást jelenthetnek ahhoz a fentiekkel is jelentősen támogatható feltevéshez, hogy a szavárd-magyarokat régebben „isszedonoknak” is nevezhették a hozzájuk eljutó pontusi szkíta és görög kereskedők. A szavárd-magyarok lehettek a proto-árja gyökerű „Iszety-szövetség” domináns népe, akik a kelet-uráli Iszety-folyó mentén és tágabb térségében egy letelepedett, fémműves, pásztori, majd ún. „finnugor” nyelvi, ill. a vaskorban jelentősebb nomád, félnomád (szaka, szarmata, ogur) elemekkel is gyarapodó kultúrát hoztak létre: az Itkul-kultúrát.
Egyiptomi a legősibb protézis
Egyiptológusok megerősítették, hogy nem esztétikai célokat szolgált, hanem ókori viselőjének járását segítette az a mesterséges nagylábujj, amelyet korábban egy múmia maradványain fedeztek fel a régészek. A szakemberek úgy vélik, hogy az időszámításunk előtti 950 és 710 közötti időszakból származó, fából és bőrből készült háromrészes szerkezet a világ legősibb protézise.
Hogyan született meg a világ első városa?
Európa eddig ismert – és nemrég felfedezett – legrégibb városa a sóbányászat, a Föld legelső városa viszont a víztől való függés és a mezőgazdaság jobb megszervezése miatt jött létre – legalábbis Richard Miles régész szerint, aki számos ókori városban végzett már feltárásokat. Fénykorában, valamikor i. e. 3000 körül Uruk 40-50 ezer embernek adhatott otthont. A városfalak hossza meghaladta a 11 kilométert, és a falak mintegy 10 négyzetkilométernyi területet fogtak közre. Ez nagyobb, mint a zenitjén lévő ókori Athén területe.
Miért rombolta le II. Nabukodonozor Askelónt?
II. Nabú-kudurri-uszur, az Újbabiloni Birodalom uralkodója időszámításunk előtt 604-ben földig rombolt egy filiszteus kikötővárost. Egy nemrég publikált tanulmány a régészeti leletekből következteti ki, mi volt az oka a kegyetlen tettnek.
King Tut DNA Testing Shows Controversial Results
DNA testing has shown that more than half of European men are related to King Tut, while less than 1% of MODERN Egyptians share genetics with the Pharaoh. Or maybe not? Researchers say the claim is unscientific.
Restitutio Historiae Veterum Magarii - A magyar őstörténet helyreállítása
Az istennő keresése. Aveszta - az óiráni szent hagyomány. Honfoglaláskori tarsolyainkról. Lurisztán-Kaukázus-Urál-vidék-Kárpát-medence - újabb adalékok a 9.-10. századi magyar hajfonatkorongok eredetéhez. Genetikai „rokonságok” napkelettől napnyugatig.
Hunni Redivivus. Dzsagfar Tarihi...
A „finnugor” elmélet rejtélyei és a magyarság eredete
Az Európában „rokontalannak” aposztrofált magyarság „finnugor” eredetének nyelvi és néprajzi-történeti hipotézise, mint ismeretes, azokon a többé-kevésbé kósza s gyakran eltorzított híreken alapult, melyeket kezdetben különböző utazók terjesztettek.
Ősmagyar vita – Nem védte meg elméletét Baski Imre
Nem jött el Baski Imre arra a Napkút Kiadó által szervezett könyvbemutatóra, amelyre a kazakisztáni madijarok törzsével kapcsolatos szakmai vita céljából invitálták. A nemzetközi hírű kazak történész, Ajbolat Kuskumbajev Magyarok keleten és nyugaton címmel megjelent tanulmányában lényegében komolytalannak minősíti Baski Imre madijar törzzsel kapcsolatban megjelent munkáit. Tételesen és több szempontból cáfolja Ajbolat Kuskumbajev kazakisztáni tudós azt az elméletet, amelyet Baski Imre, az MTA Közép-ázsiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa próbált behozni a köztudatba és a magyar tudományos életbe.
Pannónia kifosztása
Pannónia régészeti leleteinek kifosztásáról beszél Lassányi Gábor régész (Aquincumi Múzeum).
Prof. Colin Renfrew on the Sevso Treasure
Professor Colin Renfrew, Baron Renfrew of Kaimsthorn, Ph.D., FBA, FSA, HonFSAScot is a prominent British archaeologist and highly regarded academic, noted for his work on radiocarbon dating, the prehistory of languages, archaeogenetics, and the prevention of looting at archaeological sites.
A Seuso-kincsek rejtélye (dokumentumfilm)
Dézsy Zoltán A Seuso-kincsek rejtélye című 1994-es dokumentumfilmje.
A Seuso kincsek tragédiáktól övezett rejtélye
Vajon hogyan képes egy a becslések szerint 40 milliárdot érő, 1700 éves ezüst étkészlet ekkora nemzetközi galibát okozni?
Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét
Minden jel, akár régészeti, akár természettudományos nemhogy nem tagadja, hanem egyértelműen bizonyítja, hogy az úgynevezett Seuso-kincs 14 darabja Polgárdiból származik. A Seuso-kincs az antik kultúra egyik legértékesebb lelete. Tizennégy ismert darabjának - rézüst (ebben volt a kincs többi darabja), ezüstedények, tálak, kancsók és egy szelence - összsúlya 65,5 kilogramm, anyaguk szokatlanul nagy tisztaságú ezüst. A lelet a nevét az egyik tálra vésett versben megörökített tulajdonosáról, bizonyos Seusóról nyerte.
A kormány szabotálja a Seuso-kincs hazahozatalát
Zelnik István műgyűjtő, múzeumalapító szerint augusztus végén lejár az egykori Pannoniából származó Seuso-kincsek megvásárlásáról aláírt szerződése. A magyar kormány támogatása nélkül nem kerülhetnek vissza hazánkba a római kori kincsek.
Hazajöhet a Seuso-kincs, ha a kormány is úgy akarja
Az Andrássy úti Aranymúzeumáról híres milliárdos műgyűjtő adásvételi szerződést kötött a valószínűleg a 70-es években, Polgárdi környékén illegálisan kiásott páratlan ókori műkincs brit tulajdonosaival. Az ezüstedényeknek saját múzeumot építene, és végrendeletében az államra hagyná azokat. Cserébe annyit kér, hogy ne kobozzák el a határon. Most a válaszra vár.
The First Perfume: The Queen of Hungary's Water
Hungary water was the first (European) alcohol-based perfume, claimed to date to about the late 14th century. According to legend it was first formulated at the command of a Queen of Hungary, sometimes identified as Isabella but usually as Elisabeth. These legends, and the documented references to this preparation, mostly date to the early to mid-17th century, so the details may have become confused in the intervening centuries.
A világ legrégebbi parfümje a „Magyar királyné vize”
A „magyar királyné vize” azaz „Eau de La Reine de Hongrie” a világ legrégebbi parfümje – mégis, ezt csak kevesen tudják manapság. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a világ első illatárában a Versailles-ban található Ozmotékában kikérhetjük a legrégebbről őrzött eredeti illatot, melyet a XIV. században használt Nagy Lajos felesége, Erzsébet királyné.
Lecserélték Glatz és Bátory történelemhamisító munkáit
A brüsszeli Parlamentáriumban csak Magyarország bemutatásánál szerepelt, hogy a második világháború idején a „nácik szövetségese” volt. Emellett visszataszító fotóval mutatta be az 1956-os szabadságharcot a Glatz Ferenc és Bátory Ágnes által összeállított tárlat.
Mongol követjárások IV. Bélánál
Batu kán jóindulattal volt Magyarország iránt, és azt javasolta IV. Bélán keresztül a testvéri magyar nemzetnek, hogy együtt törjünk rá a keresztény Európára – efféle írások, gondolatok szaporodtak meg az utóbbi időkben a világhálón, a különböző fórumokon. A kölcsönös követjárásokat megörökítő nyugati, keleti és magyar forrásokban azonban nyomát sem találjuk az állítólagos bizalomnak.
Értékes leletek Bugac mellett
Egy sikeres pályázatnak köszönhetően idén folytatódhatott az a régészeti feltárás, amely a tavalyi esztendőben kezdődött Bugac határában, Pétermonostoron. A két hónapja tartó ásatás során felbecsülhetetlen értékű ékszerek, kegytárgyak és pénzérmék kerültek elő. A szelvényben Luxemburgi Zsigmond királytól egészen Mátyás királyig több pénzérmét is találtak. Emellett olyan gyöngyök is előkerültek, amelyek arra utalnak, hogy kunok is laktak ezen a területen.
Szlovákia hadtörténete az ókortól napjainkig
A kiadvány, ahogy az a címéből is kiderül, Szlovákia hadi krónikáját igyekszik bemutatni, azonban már itt némi felfogásbeli problémába ütközünk. A hagyományos történetírás, ha egy adott ország történetét igyekszik feltárni, akkor annak államiságának időszakát vizsgálja. Szlovákia esetében tehát a független Szlovák Köztársaság történetére következtethetnénk a címből, azonban aki arra számít, hogy a kötet 1993. január elsejével, a szlovák állam megalakulásával kezdődik, azt nagy meglepetés éri.
Még régebbiek a legrégibb barlangrajzok
Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket. Immár 41 ezer évesre becsülnek bizonyos spanyolországi barlangrajzokat egy nemzetközi kutatócsoport tagjai. Ezzel a spanyolok pár ezer évvel megelőznék a franciákat, akik nemrégiben jelentették be világelsőségüket néhány barlangfalon talált véset alapján.
Ismeretlen ókori nyelvet azonosítottak
Egy több mint 2500 éves, az Asszír Birodalomban használt, eddig ismeretlen ősi nyelv nyomait találták meg régészek Törökországban. Az ókori Tušhan város valószínűsíthető helyén található Ziyaret Tepe török településen dolgozó kutatók úgy vélik, a nyelvet a mai Irak és Irán határán fekvő Zagrosz-hegység vidékéről származó üldözöttek beszélhették. Az eddig elemzett 60 név közül egy-kettő valóban asszír, továbbá néhány még az asszírral rokon nyelvek családjából származik, azonban a nagy többség egy korábban ismeretlen nyelvhez tartozik.
2300 éves cickánymúmiát kapott vissza Egyiptom
Egy 2300 éves cickánymúmiát tartalmazó, vélhetően lopásból származó miniszarkofágot adott vissza Egyiptomnak a lipcsei Egyiptomi Múzeum; a fedelén aranyozott cickányt ábrázoló kis fakoporsót a kairói repülőtéren vették át kedden az egyiptomi illetékesek.
Ősi életformáról árulkodik a Törökországban feltárt tízezer éves település
Ismét ásót fognak a régészek a Törökország középső részén található Boncuklu Höyük területén, ahol a tízezer évvel ezelőtti forradalmi életmódváltás, a földművelésre való áttérés mozzanatait kutatják. A település – Boncuklu Höyük – az egyik legrégebbi falu abból a korból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek fokozatosan feladták nomád életmódjukat és elkezdték művelni földjeiket. Az emberek ovális alakú, sártéglából épült lakóházakban éltek, vadásztak, földet műveltek és a régióban élő többi közösség tagjaival folytattak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat.
Veretlen maradt a világ legjobb lovasíjásza
Somogyi lett a világ legjobb lovasíjásza. Kassai Lajos Jordániában csapott össze kihívóival, de a veretlen lovast most sem sikerült letaszítani a dobogóról. Homokviharban, magasban, meredeken fölfelé is bizonyított a somogyi Kassai Lajos. A világ legjobb lovasíjásza lett Jordániában. Azt mondja: a sok gyakorlás mellett ezt a szerencsének is köszönheti. De nagyon fontos a ló és lovas összhangja és harmóniája is.
Ipari kémkedés az ókori Egyiptomban
3500 évvel ezelőtt a képen látható székre hirtelen nagy kereslet lett Európa északi felén. A gyönyörűen kimunkált, elefántcsont berakásos szék érdekessége, hogy kísértetiesen hasonlít a Mezopotámiából ismert, de Egyiptomban elterjedő darabra. A tudósok jelenleg egy lehetséges ókori ipari kémkedés ügyét vizsgálják.
Megtalálták a legendák hatalmas folyóját
Miért omlott össze az ókor egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert civilizációja? Rekonstruálták a négyezer évvel ezelőtti tájat az Indus völgyében, és megtalálták a Harappa-civilizáció elveszett ütőerét. Az Indus-völgyi kultúra - más néven Harappa-civilizáció - mintegy négyezer évvel ezelőtt virágzott. Egykor ez a civilizáció volt a legnagyobb a világon: egymillió négyzetkilométerre terjedt ki, az Arab-tengertől az Indus síkságain át egészen a Gangeszig. A mai Pakisztánt, Északnyugat-Indiát és Afganisztán keleti részét is magába foglalta. Az akkori világ lakosságának tíz százaléka élt itt.
Testük is volt a Húsvét-sziget rejtélyes szobrainak
A közkeletű vélekedéssel szemben testük is volt a Húsvét-szigeten található több száz rejtélyes szobornak. A "törzs" részeit most összerakják, de még ez sem ad választ arra a kérdésre, hogy mi lehetett az alkotók célja a több tonnás műremekek felállításával. A legtöbb ember ma azt gondolja, hogy a száz négyzetkilométeres csendes-óceáni sziget emblematikus szobrai csupán fejekből állnak. Az igazság az, hogy a moaioknak testük is volt, amelynek darabjait most kezdik összerakni – tájékoztatott Jo Anne Van Tilburg, az Easter Island Statue Project igazgatója.
A genetika tett pontot a ló háziasítása körüli vitákra
A lovakat hatezer évvel ezelőtt háziasították Ukrajna, Oroszország délnyugati és Kazahsztán nyugati részén – derült ki egy genetikai kutatásból. Az új kutatás a nukleáris DNS-ekre fókuszált. A mintákat nyolc, európai és ázsiai országban élő mintegy 300 lóból vették. Ez az elmélet egyúttal arra is választ ad, hogy az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-ek miért mutatták azt, hogy ló domesztikálása több helyen és több időben történt.