A kassai aranykincs
Magyar Nemzeti Múzeum
A kassai aranykincs - időszaki kiállítás
Először látható Magyarországon a 20. század egyik legszenzációsabb régészeti lelete, a kassai aranykincs. Erdély és a királyi Magyarország emlékeit, Európa egyetemes értékeit, a szlováksággal közös magyar történelmi örökség páratlan értékű darabjait a nagyközönség 2010. február 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításán tekintheti meg.
A 2920 aranypénzből, három emlékéremből és egy 214 cm hosszú reneszánsz aranyláncból álló kincset rejtő rézdobozt 1935. augusztus 24-én találták Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során. A leletet haladéktalanul elküldték a Pénzügyminisztériumnak, ahonnan először a pozsonyi Központi Kincstárba, majd a Szlovák Helytörténeti Múzeumba (a jelenlegi Szlovák Nemzeti Múzeum) került, ahol a darabokat immár szakértők tisztították meg.
Az értéktárgyakat valamikor a 17. század végének zavaros időszakában, a Thököly-felkelés idején rejtették el a Szepesi Kamara épületének falában. A saját korában is hatalmas értéket képviselő kincs eredeti tulajdonosa és elrejtője valószínűleg a Habsburg pénzügyigazgatás egyik magas rangú tisztviselője lehetett, az elnök vagy esetleg az egyik tanácsos. Több olyan személyt is ismerünk név szerint, akik kapcsolatba hozhatók a kinccsel. A leletben lévő pénzek mind a korabeli Magyarországon általánosan elterjedt fizetőeszközök voltak. A kincs 84 százalékát magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de megtalálhatók köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, továbbá egy antik trákiai pénz újkori hamisítványa is.
A lelet legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak, amelyek a kincs elrejtését is keltezik, I. Lipót 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai; vagyis a legöregebb és legfiatalabb pénzek kibocsátása között mintegy 277 év telt el. A lelet legértékesebb darabja I. Ferdinánd 1541-ben készült aranyérme, amely a maga nemében egyedülálló a világon.
A kincs
egészen 1940-ig a Szlovák Helytörténeti Múzeumban maradt, amikor átadták a prágai Központi Állami Kincstárnak. Még ebben az évben
átszállították a prágai Nemzeti Múzeum Éremtárába részletes feldolgozásra, ez a munka 1942-ig tartott. A II. világháború során a német
és magyar kormányzat legmagasabb köreiből érdeklődtek a kincs iránt, ezért azt gondosan becsomagolták és más tárgyakkal együtt
biztonságos helyre rejtették. Mivel a háború utolsó napjaiban a múzeum épületét bombatalálat érte, az aranykincset ládában tartották
egészen 1947-ig, amíg helyre nem állították az Éremtár irodáit.
A kincs először Prágában került bemutatásra 1953-ban, majd három évvel később megtalálási helyén, Kassán is kiállították, ahol három hét alatt összesen 58 ezer ember tekintette meg. 1969-ben Kassán elkészült egy különleges páncélterem, és egy évvel később a nagyközönség számára is megnyílt a "Kassai aranyéremkincs" című kiállítás.
2008-ban elkezdődött a Kelet-szlovákiai Múzeum épületének rekonstrukciója, és a Szlovák Nemzeti Múzeum ezt a lehetőséget használta ki arra, hogy a kincset a pozsonyi várban is bemutassa. Ezt követően került sor egy másik kiállításra a prágai Nemzeti Múzeum épületében.
A kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. február 1. és március 20. között a legmodernebb igényeknek megfelelően kialakításra került páncélteremben tekinthető meg - amely jelenleg a Koronázási palást biztonságos őrzését és méltó bemutatását szolgálja.
Témája kapcsán a tárlathoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. február 17-én nyíló, A Bethlenek című időszaki kiállítás is. Míg a magyar történelemből két különböző eredetű és előnevű Bethlen-családot ismerünk, a MNM Rákóczi Múzeuma által a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás a bethleni Bethlen-család történetét követi nyomon. A tárlat A kassai aranykincs-kiállítás méltó párja, hiszen az érmék között nagyon sok olyat is találunk, amelyet a Bethlenek korában vertek és használtak, így a két bemutató közösen, ám mégis más-más szempontból mutat be egy a mai napig érdekes korszakot.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Numismatics Hungary