A legelső fáraói korona
Juhari Zsuzsanna
A jellegzetes fehér koronás uralkodóábrázolások közül az eddig ismert legkorábbira talált rá Egyiptomban egy nemzetközi kutatócsoport.
A predinasztikus időkből származó rajzot, amely Felső-Egyiptom, fehér koronát viselő uralkodóját ábrázolja egy hajóban állva egy legyezőt tartó férfi, valamint két botot tartó férfi és egy kutya társaságában, i. e. 3200 körül vésték bele egy sziklafalba a Nílus nyugati részén, az Asszuántól északra, Kom Ombo közelében lévő Nag el-Hamdulab mellett.
A lelőhelyet, amely az utóbbi években rohamos romlásnak indult, mintegy 50 évvel ezelőtt az egyiptomi Labib Habashi fedezte fel. A Maria Carmela Gatto vezette nemzetközi kutatócsoport most Habashi felvételei alapján és a legújabb fotózási és digitális eljárásokkal vizsgálta át újra a sziklafalba vésett rajzokat és feliratokat. Így fedeztek fel egy uralkodói jelenetet ábrázoló képet az ősi Egyiptomnak abból a predinasztikus idejéből, amikor még Alsó- és Felső-Egyiptom egymástól függetlenül létezett. Alsó-Egyiptom uralkodói vörös koronát, míg Felső-Egyiptom vezetői fehér koronát viseltek. A most felfedezett uralkodó képe alatt a „Hórusz követője" felirat is olvashatóvá vált.
John Coleman Darnell, a Yale Egyetem professzora a Science Daily munkatársának elmondta, a Nag el-Hamdulab-jelenet egyedülálló, mert egyetlen ábrázoláson látható együtt a predinasztikus idők rituális világa, amelyek fő elemeit az állatok és hajók képviselik, de már megjelenik rajta a fáraói hatalom reprezentálása is, az uralkodói jelvényt, a fehér koronát viselő vezető képe.
A Nag el-Hamdulab-jelenet az uralkodó felemelkedését mutatja be, és az emberi és isteni világ felett megszerzett hatalmát manifesztálja. Ez a kép a predinasztikus kor utolsó ábrázolásai közé tartozik, egyben Egyiptom dinasztikus korának első, talán legkorábbi képe, amelyen először látható a fáraó uralkodói jelvényével, koronájával együtt, egyúttal ez a legelső olyan ábrázolás, ahol az uralkodó képét felirattal is ellátták.
Darnell professzor szerint elgondolkodtató a hajón utazók képe és a Hórusz követője szöveg együtt, mivel Hórusz a legfontosabb istenség volt Egyiptomban, az egész égbolt ura. Elképzelhető, hogy a felirat az első utalás arra, hogy egyetlen uralkodó ellenőrzi gazdaságilag egész Egyiptomot, sőt talán még Észak-Núbia egy részét is. De ez egyelőre csak feltételezés.
A kutatók szerint annyi bizonyos, hogy ez a kor az ősi Egyiptom egyik legizgalmasabb, ám alig ismert kora. A Kr. e. 3200 és Kr. e. 3000 közé datálható úgynevezett Naqada III, vagy más néven 0 dinasztia korában ugyanis már megjelennek az uralkodók, de ezek kisebb városállamok vezetői, majd Alsó- és Felső-Egyiptom királyai, azonban még nem dinasztikus alapon kerülnek a hatalom csúcsára, és egymással nem állnak rokoni kapcsolatban.
Ez az úgynevezett Skorpió királyok kora, akik nevüket talán Szelket istennőről kapták, aki e korban fontos védő, óvó istenség volt szent állatával, a skorpióval. Ennek a kornak az utolsó királya, de tekinthetjük úgyis, hogy a korai dinasztikus Egyiptom első uralkodója az a Narmer volt, akit az egyiptológusok Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítőjének, az egységes Egyiptom megteremtőjének tekintenek. A 0 dinasztikus korban jelenik meg - többek között - az egyiptomi írás is.
Forrás: nol.hu