A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai
Mellár Mihály
Nyelvészeink és történészeink előszeretettel származtatják idegenből a magyar alapszókincset. Ebben az öncsonkításban nincs rendszer,
nincs módszer, csak hatalmi érdekeket szolgáló „tudományos érvek". Bach Sándor idejében a legnyomósabb „tudományos érv" a
Citadella helyőrsége volt, azt erősítette tovább a Szabadság téri szovjet emlékmű. A nyomás mára, a Tubessel új irányt vett.
Alapszókincsünk megcsonkítása önkényes és ártalmas, ezért végső ideje valóságos rendszerbe rakni nyelvünket: olyan rendszerbe, mely
tárgyilagosan eldönti, hogy egy szó a magyar nyelv szókincséhez tartozik-e.
A magyar nyelv gyökrendszerének formális
megfogalmazása, a szavak és mondatok szerkezetének ésszerű és oksági összefüggéseit önti matematikai formába. A valós gyökrendszer
egyszerűsége, természetessége azt sugallja, hogy őseink ismerték és tudatosan alkalmazták a szóalkotásban. Gyermekkorunkban mindannyian
szabadon kísérleteztünk a „szó-rakás" tudományával, de nyelvtanunk leszoktat róla. Az értelmiség tagadja a gyökrendszer
nyilvánvaló létét, pedig nélküle nyelvünk használhatatlan és értelmetlen szótömeg lenne.