A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei
Lukácsy Kristóf
Előszó
Bevezetés
ELSŐ RÉSZ: A HUN-MAGYAROK KÖZÉPÁZSIÁBAN
I. fejezet - A hun-magyarok, chusok, kusiták
II. fejezet - A daha-, saca-, massageta-szkíták, chusok
III. fejezet - A magyarok saca-, daha-, massageta-szkíták
- Lakhelyek azonossága
- Történeti emlékek azonossága
- Írók tanútételei
- Szokások hasonlatossága
- Nyelvemlékek
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYAROK KAUKÁZIÁBAN
I. fejezet - Hunok
II. fejezet - Massageták
III. fejezet - Kazarok, kozárok
IV. fejezet - Basiliusok
V. fejezet - Bolgárok
VI. fejezet - Sabirok, gud-makarok
HARMADIK RÉSZ: A MAGYAROK ARMENIÁBAN
I. fejezet: Chusok, kusok
II. fejezet - Sákok
III. fejezet - Dahok, massageták
IV. fejezet - A hun-magyarok, chusok, kusiták
V. fejezet - Hunok, madscharok
NEGYEDIK RÉSZ: PARTHUSOK
Parthusok I-XXXIV
Függelék
Lukácsy Kristóf 1804. március 30-án született a Szolnok-Doboka megyei Bethlenben. Középiskolai és felsőbb bölcseleti tanulmányait Szamosújvárt és Gyulafehérvárott végezte, azután teológiát tanult a bécsi egyetemen. A császárvárosban szentelték fel örmény rítusú pappá 1826-ban. Á hazai örménység egyik lelkipásztoraként 1837-ig Szamosújvárott segédlelkészként működött. Utána 1853-ig a gyulafehérvári püspöki „papneveldében" volt tanár. Visszautasította a Bach-korszak zsarnoki rendszerétől a neki felkínált örmény püspöki kinevezést! A szemináriumi éveket követően szintén a fejedelmek városában gimnáziumi igazgatóként szolgálta a nemzet ifjúságát. 1856-ban visszakerült Szamos-parti városába. Plébános és egyszersmind kerületi esperes lett.
Lukácsy Kristóf szabadidejében előszeretettel és célzattal olvasta a latin klasszikusokat, s a magyaron és latinon kívül még hét nyelven (örmény, német, román, olasz, fancia, angol, görög) írt, és majdnem mindegyiket beszélte. 1861-ben 40 000 Ft-os adományával életre hívta a szamosújvári örmény fiúárvaházat. Ugyanott 15 évig díjtalanul látta el gimnázium-igazgatói tisztét!
E páratlanul nemes életpálya legfontosabb
tudományos irodalmi gyümölcsei a következők:
Historia Armenorum Transsilvaniae (Bécs, 1859)
Adalékok az erdélyi örmények
történetéhez (Kolozsvár, 1867)
A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei (Kolozsvár, 1870)
Világosító Szent Gergely élete.
Örmény-magyar-latin szótára kéziratban maradt.
(Gál Péter József)
A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei című munkáját a Magyar Tudományos Akadémia elismeréssel jutalmazta.