Ancient history - Ókor, őstörténet Scythia - Szkítia Pyramids - Piramisok Sumerian clay tablet - Sumér agyagtábla Sumerians - Sumérok Assyria - Asszíria Ancient Egypt - Ókori Egyiptom Egyptian hieroglyphs - Egyiptomi hieroglifa Scythian treasure - Szkíta kincsek Sarmatian - Szarmata

Anonymus és a „Fekete-tenger”

Holler László

 

 

Anonymus gesztáját SCHWANDTNER 1746. évi legelső kiadása óta meglehetősen behatóan vizsgálták szakavatott kutatók, de a negyed évezrednél is hosszabb ideje tartó elemzés dacára jó néhány szövegrészletének értelmezése problematikus mind a mai napig. Ebben a közleményben két ilyen szövegrészletet vizsgálok. Első olvasásra úgy tűnik - s ez az Anonymus-irodalomban képviselt általános felfogás napjainkban -, hogy mind a két részlet a közismert Fekete-tengert említi. Az alábbiakban arra szándékozom választ adni, miképpen került e két tengernév Anonymus művébe, s a magyarázatok a geszta ezen két részletének evolúcióját illetően érdekes következtetések levonását teszik lehetővé.

(...)

Bizonyosak lehetünk abban, hogy Anonymusban nem vetődött fel a Pontus Euxinusszal való azonosság gondolata. Egyrészt forrásában a tenger északról határolta Szkítiát. Másrészt a Fekete-tenger megnevezésére a XII-XIII. század fordulóján az annak közelében élő bizánci történetírók is vagy a Pontos Euxeinos-t használták, mint Ioannes Kinnamos (MORAVCSIK i. m. 238), vagy a Pontos-t, mint például Niketas Choinates (MORAVCSIK i. m. 268). A nyugat-európai szerzők általában az ókor óta évszázadokon keresztül használt Pontus Euxinos nevet alkalmazták, vagy esetleg az Orosz-tenger kifejezést, mint például Geoffroy de Villahardouin (Villehardouin 2: 26, a 226. fejezetben). VÁCZY PÉTER pedig olyan velencei, illetve genovai kereskedelmi szerződéseket említ az 1206., 1212. és 1232. évekből, amelyekben a Fekete-tengert a Nagy-tenger megnevezéssel említik (VÁCZY 1994: 75, az 5. végjegyzetben). Amennyiben Anonymus úgy gondolta volna, hogy a Fekete-tenger Szkítia déli határát képezi és azonos a Pontus Euxinosszal, akkor bizonyosan utalt volna a maga korabeli szerzők szóhasználatára is.

Végigkövetve a szövegrészlet fejlődését, gondolatmenetünk végére érve láthatjuk tehát, hogyan lett a Pontos Euxeinosból előbb északi tenger, később fekete északi tenger, majd Anonymus tolla nyomán fekete tenger, s gesztájának sok évszázados Csipkerózsika-álma után a XX. századi magyar fordítások következményeképp hogyan került vissza Szkítia déli határára és virtuális utazása végén hogyan vált azonossá eredeti önmagával.

A teljes cikk a csatolt PDF fájlban olvasható.

Pontus Euxinus