Antropológia
Bíró József
<< Szabir őstörténeti adalékok
A kora-újkőkori
észak-mezopotámiai és a kárpát-medencei nép antropológiai azonossága szintén kimutatható. Többekközött C. S. Coon és George Roux a
Hassuna, illetőleg a Termékeny Félhold újkőkori lakosságát a „mediterrán" népcsoportba sorolja, míg Kiszely István, Mary Brady, stb.
az egyidőbeli kárpát-medencei ősnépet sorolják a „mediterrán" népcsoportba.
A Közel-Kelet ősnépeit kutató tudósok —
Arthur Ungnad, Otto Reche, Max Oppenheim, Hugo Winkler, stb. — viszont a szabirokat a „mediterrán" népcsoporttal hozzák közvetlen
kapcsolatba. Míg Otto Reche az általa felosztott „mediterrán" faj harmadik csoportját „homo mediterranesus, var. orientalis"-nak
(vagy orientális fajnak) nevezi, és annak egyik alcsoportjába a „homo tauricus" népet osztja be, ugyanakkor ezt a „homo tauricus"
népet Arthur Ungnad egyenesen szabir (subar) „fajnak" jelöli meg (Arthur Ungnad: Subartu, Berlin und Leipzig, 1936.).
Wallis E. A.
Budge a Hieroglyphic Dictionary-jában az ős-embert US-BAR-nak (US = ős, BAR = ember, SU-BAR-nak nevezi.
Sok tudós és szakember tartja
szabirnak a mezopotámiai, sumir dinasztiák előtti ősnépet:
Sir Leonard Woolley írja, hogy asszir hagyományok szerint Mezopotámia őslakói a szabirok voltak.
N. S. Kramer professzor Sumerians... c. könyvében megemlíti a szabirokat, mint a sumir dinasztiák előtti őslakókat.
E. A. Speiser (University of Philadelphia) írja: „A szabirok, akik a legrégibb történelmi időktől fogva nemcsak a hatalmas
hegyvidékeket tartottak megszállva Babyloniától északra, de békésen együtt éltek a sumirokkal és akkádokkal" (Hurrians and
Subarians).
Arthur Ungnadot egyenesen „pánszabirista" jelzővel illették a szakirodalomban a szabirok őstörténelmét kutató és
bemutató munkássága miatt. Fő munkája ezen a téren a Subartu c. könyve.
Hugo Winkler a német szakértők közül elsőnek ismerte fel a szabirok nagy őstörténelmi jelentőségét és „Suri" c. munkájában mutatta be azt.
Közel-keleti és egyben szabir őstörténelmet is kutató német tudós Max Oppenheim, Tell Halaf feltárója, közvetlen munkatársa, Humert Schmidt, E. E. Herzfeld, A. Götze, E. Ferrer, B. A. Schott, G. Güterbock, C. G. von Brandenstein, G. Hűsing, stb...
Eduard Meyer, a Berlini Kelet-Ázsiai Múzeum egykori igazgatója Mezopotámia ősnépességéről így ír: „Ez az ősnép nem volt semita. Nevük sumirul SUBAR, vagy SUBIR volt."
S. P. Tolsztov Auf den Spuren der altschoresmischen Kultur c. művében azt olvashatjuk, hogy Előázsia őslakói szabirok, hurriták és sumirok voltak.
F. Hrozny Die alteste Geschichte Vorderasiens c. munkájában többek között azt írja, hogy a sumirok a Transkaukázus régiójából származtak és eredetüket tekintve a subar-sumir népfajhoz tartoztak, ha nem is teljes egészében.
H. Schmökel több munkájában kifejti, hogy a későbbi Assziria területén a 3. évezredben még nem laktak semiták és a népesség subir-hurri volt.
W. V. Soden Die Nahe Osten im Altertum c. könyvében a szabirokkal kapcsolatban ugyanezt írja, mint Schmökel fenntebb.
Novotny Elemér Mezopotámia legrégibb autochton őslakóit subareusoknak, vagy másképpen a hurriták ősének tartja.
Badiny Jós Ferenc Káldeától Ister-Gamig II. c. könyvében ezt olvashatjuk: „Egy ötezer
évre visszamenő sumir épikus költemény 7. sorában ez áll: EME NAM LU KI EN GI mat KAL DA ME — a kiengi emberiségnek a nyelve... KALDEA
NYELVE. Ezek szerint világossá válik az a tény, hogy Kaldea és a „Subarokkal azonos" KAL-ok népe az i. e. 4. évezredben már létezett,
és Subar-Sabir néppel azonos nyelvet beszélt.
Ám ismeretes az is, hogy a történelmi adatok sokasága a szabir népet a magyarokkal
azonosítja, így a sumir-magyar nyelvazonosság kétségtelenül bizonyítékot nyer ezzel a csaknem 6000 éves nyelvemlékkel."
A
szabir nép tehát a mezopotámiai térkörből ered, de ugyanakkor megjegyezzük, hogy ez a nép már a korai újkőkortól kezdődően hatalmas
régiókat népesített be, és az ékírásos táblák e népet KU-MA-GAR-RI-nak, azaz HATALMAS NEMZETSÉGNEK jelölik meg, és istennőjüket
ERES-KI-GAL, azaz NAGY FOLD ISTENNŐJE néven tartja számon a szakirodalom.
Ugyanakkor Gordon Childe az újkőkori Európában „a
Visztulától a Balkán déli csücskéig egy azonos nép településéről" beszél.