Árpád-ház: III. Béla (1172-1196)
Duna 2
III. Béla
(1148-1149 körül született - 1196. április 24.), Árpád-házi magyar király, uralkodott 1172-től haláláig.
A század kilenc Árpád-házi uralkodója közül talán a legjelentősebb volt. Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. 1161 körül horváth-dalmát herceg lett, de mivel apja első fia, III. István volt a trónörökös, Bélának az a szerep jutott, hogy Magyarország és Bizánc között a kapcsolatot szorosabbra fűzze. Ennek érdekében - és a két ország 1163-ban kötött szövetségének zálogaként - a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezték a bizánci császár Mária nevű leányával. Új méltóságot létesítettek kedvéért, így ő lett a császár után következő második ember, a deszpotész, majd 1165-ben ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították.
I. Mánuel bizánci császárnak később azonban fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét felbontották. Kárpótlásul I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt vehette feleségül 1170-ben. Mánuel oldalán harcolt testvére, III. István ellen.
Bátyja, egyes feltételezések szerint mérgezés miatt bekövetkezett halála (1172. március 4.) után hívei neki ajánlották fel a trónt. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem egységes a támogatottsága. Egyesek - így saját anyja is - öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét: miután Géza fellázadt, börtönbe záratta.
A kalocsai érsek 1173 januárjában koronázta meg. 1176-ban csapatokat küldött I. Mánuel császár megsegítésére Ampud nádor és a Rátót nembeli Leusták erdélyi vajda vezérletével. A bizánciak a magyar és más támogatás ellenére elbuktak a müriokephaloni ütközetben. Szövetsége a Bizánci Császársággal I. Mánuel haláláig fennállt.
Forrás: wikipedia