Az írástudók felelőssége
Bakró-Nagy Marianne
1. Minden tudományágnak érdeke, hogy időközönként számot vessen eredményeivel. Szembenézzen azzal, hogy akár kialakulásának időpontjától kezdve tudományos elemzéseinek tényanyaga, annak kezelése, a módszerek, az elméletek, amelyeket felhasznál vagy éppen kialakít, a tudósi magatartás, kutatói etika, mely mindennek létrehozója, milyen mértékben vagy értelemben produkált maradandó tudományos értéket, megfelel-e a tudományos kutatástól elvárhatóaknak. Az ilyen értékelés szükségképpen ki is jelöli a megoldatlan kérdések köreit, s segíti a továbblépést. Magától értődik, hogy efféle munkát csak olyasvalaki végezhet el, aki maga is alapos ismerője a tényanyagnak, az anyagkezelés releváns módjának, a módszereknek és elméleteknek. Az pedig kifejezetten előnyös lehet, ha a számvetést képes távolságtartással elvégezni, hiszen így elvárható, hogy a kialakított kép objektív lesz. Címének és alcímének alapján gyanítható, hogy Angela Marcantonio könyve - „The Uralic Language Family. Facts, myths and statistics." Publications of the Philological Society, 35. Blackwell Publishers, Oxford UK - Boston USA. 2002. xxiii + 335 - egy ilyesfajta értékelésnek a foglalata, különös tekintettel arra, hogy rangos kiadó jelentette meg, s hogy szerzője a római La Sapienza egyetemen az uráli stúdiumokra specializálódottan az általános nyelvészet előadója. A munka megjelenése örömteli várakozást kelt még azért is, mert - ugyan alapvetően eltérő tematikát kínálva - a Denis Sinortól (1988) és Daniel Abondolotól (1998) szerkesztett kötetek után, az érdeklődő nemzetközi nyelvész (és nem-nyelvész) társadalom számára kínál ismereteket az uráli nyelvcsaládról angol nyelven.
2. Angela Marcantonio munkája a Köszönetnyilvánításokat (xiii), a táblázatok és ábrák jegyzékét (xiv-xv), az uráli és nem-uráli nyelvek (xvi-xvii), a grammatikai rövidítések (xix), a kötetben idézett főbb folyóiratok és szótárak jegyzékét (xx-xxi), valamint a transzkripcióra és hivatkozások módjára vonatkozó információkat (xxii-xxiii) követően összesen tíz fő fejezetre oszlik; e fejezeteket egy, az uráli nyelvek földrajzi elhelyezkedését mutató térkép (279), öt függelék (280-290), a fejezetekhez fűződő jegyzetek szövege (290-305), az irodalomjegyzék (306-328) és a három (általános, nyelvi és szerzői) mutató (329-328) zárja.
(...)
A teljes írás a csatolt PDF fájlban olvasható.