Dél-Anatólia
Bíró József
<< Szabir őstörténeti adalékok
A dél-anatóliai települések jelentősége őstörténelmünk szempontjából az a tény, hogy az utóbbi időben több tudós és szakértő egybekapcsolja ezeket a településeket az észak-mezopotámiai kultúrkörökkel: B. Alkim professzor a Karasu völgyét, J. Mellaart régész a Maras régiót és C. A. Burney az Adiyana-Besni térkört (az Eufrátesz nyugati ága). Ezek a megállapítások megalapozzák azt az új irányzatot, mely ezeket a újkőkori kultúrákat egy tőről eredőnek igyekszik beállítani. (Természetesen ez a munkám egyik fő irányelve is).
Dél-Anatólia első állandó települései közé tartozik a szabir nevet magában viselő SUBARDA (kb. i. e. 6900) a Konya síkságon, mely még kezdetleges földművelő falunak számít, de itt találták a régészek a kőszerszámok között a réz árat.
Dél-Anatólia legfontosabb újkőkori régészeti lelőhelye Catal Hüyük a Konya síkságon. Az egykor tízezer lakost számláló városból a
régészeti leletek egész tömege igazolja az ősszabirok jelenlétét és kulturális-hitszemléleti fejlődésének fontos fázisait.
Építészetükre jellemző a már megszokott ősszabir terv. A házban a szobafalak mentén körbe padkákat építenek, melyek alá temetik a
halottaikat. Tehát itt is a házon belülre temetkeztek, mint az egyéb ősszabir településeken is (Jarmo, Jerikó, stb.).
Catal Hüyükben olyan magas földművelő kultúra nyomait találták, mely az összes újkőkori település közül kiemelkedik. A legtöbb növényt, gyümölcsöt termesztik, ennek egyik bizonyítéka az egészséges táplálkozás következtében nagyon jó állapotú emberi fogak.
Catal Hüyükben vagy ötvenféle különböző kőszerszámot találtak, ezek nyersanyaga főleg obszidián, mint általában a többi neolitikus településen. De úgy i. e. 6500 tájáról már tiszta-réz, öntött-réz és ólom használata is bizonyított, amit a Taurus hegységekből szereztek be. Tehát a szabiroknál oly fontos fémmegmunkálást még egy újabb neolitikus településről igazolták a régészek.
A párduc az istennő szent állata, és a férfi isten jelképe. A párducbőr kacagány szertartások, ünnepek kelléke, vallási szimbólum. A párduc és párducbőr kacagány jelkép csak akkor válik igazán jelentőssé számunkra, ha a honvisszafoglaló, szabir származású Árpád – ős-vallásszemléletünk alapján a Nap-isten fia és főpapja – napkirályi méltóságának jelvényeként ceremoniális alkalmakkor párducbőrkacagányt visel, mint ahogyan elődei is hosszú évezredeken át, Közel-Kelet-i, szabir származásunk bizonyítékaként.
Catal Hüyükben a hitszemléletből fakadó domborműveket, falfestményeket, kőből és agyagból kultikus szobrocskákat készítettek. Láttatják az ősi szabir hiedelemvilágot, életmódot, mely annyira jellegzetes, hogy évezredek múltával is őseinkre ismerünk benne (még Árpád fejedelem idején is).