Ancient history - Ókor, őstörténet Scythia - Szkítia Pyramids - Piramisok Sumerian clay tablet - Sumér agyagtábla Sumerians - Sumérok Assyria - Asszíria Ancient Egypt - Ókori Egyiptom Egyptian hieroglyphs - Egyiptomi hieroglifa Scythian treasure - Szkíta kincsek Sarmatian - Szarmata

Dentu-Magyaria

Padányi Viktor

 

 

Padányi Viktor: Dentu-Magyaria

Dr. Padányi Viktor történész Dentu-Magyaria című könyve először 1963-ban Buenos Airesben jelent meg, hazánkban pedig legutóbb 2000-ben a Püski Kiadó gondozásában. Padányi művében a magyarság délkaukázusi származása mellett tör lándzsát, melyben a kulcsszerepet a szabírságnak adja, mint népünk elsőszámú őseinek. Tézisének gerincét az az elképzelés jelenti, hogy a magyarság kialakulását közvetlenül két fő és néhány kisebb jelentőségű nép egyesülése befolyásolta. E két egymástól elkülönülő, de rokonnép a szabírok és az ún. onogurok voltak. Előbbieket a Kaukázus déli részéről, a sumérok északi országából (Subartu) vándoroltatja az arab hódítók terrorja elől a meotiszi (Azovi-tenger) mocsarakba, ahol Dentu-Magyaria néven alapítanak új hazát. Az utóbbiakat pedig a lebediai, kazár fennhatóság alatt élő népekkel azonosítja, akiket a hivatalos történettudományunk kizárólagos őseinknek tart.

Elméletét számos érdekes - szerinte - revízióra váró történelmi tény, illetve esemény (át)értékelésével egészíti ki. Ilyenek például a honfoglalás lefolyása körüli "nézetkülönbségek": a sok vitát kiválltó "bessenyő futás" komplexuma vagy a bizánci szövetségben kezdeményezett bolgár háborúnak a honfoglalástól függetlenül kezelt eseménye. Ez utóbbit óriási hibának tartja, amivel történetírásunk megfosztja Árpádot attól, hogy stratégiai szempontból tökéletes, sőt zseniálisan kivitelezett, az egész európai történelemben páratlan művét, a honfoglalást a maga nagyszerűségében tudjuk értékelni.

Itt most természetesen csak felületesen tudjuk értinteni a könyv szereteágazó, sokrétű tematikáját, mely abból a felismerésből táplálkozik, hogy a nemzetközileg is megváltozott történelemszemlélet hatására át kell értékelni népünk őstörténetét is. Egy példát említve csak: általánosan elfogadott ténnyé vált, hogy az eddig alacsonyabb szintűnek tekintett lovasnomadizmust ma már az ókor legfejlettebb életformájának tartják, mely nézet egy (korábbi) földművelő-állattenyésztő berendezkedés meglétét előfeltételezi, és a lovak domesztikálásának kizárólagos előjogait az eurázsiai sztyeppék népeihez köti. A lovaskatona elsőbbsége a gyalogos társával szemben messzemenően megmagyarázza a lovaglás és emellett a kengyel - ami nélkül lóháton nem lehet harcolni - elsőrendű fontosságát. Így aztán sokkal érthetőbb, hogy a "kalandozó magyarokat" miért félte egész Európa.

 

Történelemszemléletünk kritikája

  1. “Barbárok” és “civilizáltak”
  2. A “le miracle grec” és a “konsolidierte Barbarei”
  3. Az átértékelés szüksége
  4. Rokona-e hát a szumirnak a magyar?
  5. Szabir vagy onogur magyarság?
  6. Lebedia?
  7. Az elsüllyedt Káspi-mediterráneum

  8. Tér és történelem
  9. Adalékok a Káspi-mediterráneum történetéhez
  10. Az új történelmi faktor: a ló
  11. Szubartu
  12. A keleti szabirság kérdése
  13. Dentu-Magyaria keletkezése
  14.  

    Dentumagyaria néma története

  15. Az új ország népe
  16. Ügek kagán
  17. Álmos
  18. Árpád
  19. Az új törzsszövetség mint katonai erő
  20. A magyar-bolgár háború és a bessenyők
  21.  

    Függelék

  22. “Vajda” szavunk etimológiája
  23. Megjegyzések a bessenyőkkel kapcsolatban
  24. A “teravartanna”