Korabeli lapszemle: Attila és a hunok
1929. január 8. MTI
ATTILA PÁRIS VÁROSÁBAN.
Érdekes könyv jelent meg legutóbb Parisban Marcel Brion történetiró tollából "Attila élete" cimmel, a
Vie des Hommes Iilustres sorozatában.
Pár hét alatt nyolcadik kiadását érte meg s a kritika feltűnő rokonszenvvel fogadta.
Minket
magyarokat közelebbről is érdekel a könyv, mert tul azon, hogy brilliánsul megirott életrajz és korrajz, de amellett az első olyan irás
nyugati iró tollából, mely Attila legendás alakját, az Isten ostorát, aki az európai köztudatban ugy él, mint a legbátrabb barbár, mint az
Antikrisztus, aki azért jött a távoli Keletről, hogy egy elemi csapás kárhozatával legyen fenyitő eszköze a megtorló égi
igazságszolgáltatásnak, valós és elfogulatlan megvilágításba helyezi.
Attilában az összes nyugati krónikák a történelem
legvisszataszitóbb jelenségét látták és nemzetségét, a hunokat félvad emberi hordáknak, amelyek elöntötték a civilizáció termékeny
síkjait. Azóta egy másik nyugati nép képzeletében a hun egyet jelent a vandállal, a kultúra esküdt ellenségével.
Annál örvendetesebb
tehát, hogy manapság, mikor annyi propaganda is csak nehezen képes megértetni a Nyugat előtt a magyar igazságot,a magyar pszichét, hogy most
Brion ur is revizió alá vette az Attiláról táplált közhiedelmet és alakjában nem a brutális mongol fenevad, hanem a népvándorláskorabeli
óriási méretű államférfiut mutatja.
Ez az Attila valóban egy világbirodalom álmát hordozza. De világbirodalmát nem fegyverrel akarja
megszervezni, hanem diplomáciával. Brion Attilája egyenesen gyűlöli a háborút, mert ismeri és fel tudja mérni csapásait, de
elkerülhetetlennek tartja és ezért folyton számol vele. Attila ifjúságát a ravennai udvarban tölti és ott ismerkedik meg a haldokló római
világ sajátosságaival. Mint gyermek, találkozik Aetiussal, az akkori világ egy másik páratlan katonai figurájával. Ketten két világ
hordozói, s mindkettő vakon hisz kiküldetésének igazságában. Mindketten arra készülődnek, hogy majd egyszer egy rettentő csatában
leszámolnak egymással, ami be is következik 451-ben a hires catalaunumi ütközetben.
"A sorsnak végzetes iróniája - írja Brion - hogy
egyik a másik ellen harcolt, mikor pedig e két embernek egymást szeretniük és egymással egyesülniök kellett volna."
A sivatag nomád
népének és a márványpaloták népének ütközete, tudjuk, eldöntetlen marad, sőt Attila Róma falai alól is elvonul anélkül, hogy bosszút
venne.
Brion szerint Attila nem azért volt kegyetlen, mert ez neki alaptermészete volt, hanem mert nagy nemzeti álmának megvalósítása
feltételezte a kegyetlenséget. A kinai faltól kezdve egészen Galliáig Attila egységes jogara alá helyezte a sok önálló törzsre szóródott
hun nemzetet és véghez vitte a csodát: a fegyelmezettség örvébe szoritotta Ázsiát, amelyek idegeiből épen a fegyelem hiányzott a
leginkább. Bámulatos szervező képességgel és kulturérzékkel birt, s fapalotájában, szokásaiban, egész uralkodói stilusában a nagyvonalú
államférfiút mutatta.
Egy hires és francia festő által festett kép függ a Loevre-ben: "Attila en marche sur Paris" cimen,amely Attilát
seregeinek élén fakengyelbe dugott mezitlábbal, s eléggé hüen nem reprodukálható vad cigányfejjel ábrázolja. Ezt a nyugati
jólértesültséget lesz hivatva kellőképen reparálni Brion könyve, ha ugyan feltételezhető, hogy Nyugat akar is jobban értesülve lenni.
1929. május 13. MOT
SZOBROT EMELNEK ATTILÁNAK BUDAPESTEN.
A Hollós Mátyás Társaság hétfőn este Morvay Győző
elnökletével ülést tartott, amelyen többek között megjelentek: Apponyi Antal Lajos gróf, Thury Zoltán, Pávay-Vájna Ferenc, Lechner Jenő,
Szávay, Gyula, Bekey Imre Gábor, Eperjessy Béla, Virág Ferenc. Az ülésen Zajti Ferenc keletázsiai utazó előadást tartott Indiáról, India
szakirodalmáról, amely számos könyvben foglalkozik a szittyák és hunok történetével. Az angolok Indiával kapcsolatban minden szittya és
hun-vonatkozásu dolgot felkarolnak, már számos könyvet is adtak ki, mely a hunoknak Indiában még ma is élő elszigetelt kis törzsének, a
finn-ugor családdal, közvetve tehát a magyarokkal való rokonságát levezeti. A mult esztendőben Mori indiai professzor érdekes előadásokat
tartott Magyarországon s elcsodálkozott azon, hogy Magyarországon nincsen szobra Attilának. A Hollós Mátyás Társaság bizottságot alakított,
melynek feladata, hogy megkezdje a szervezési munkát Attila szobrának felállítása érdekében. A szoborbizottság elnökéül Esterházy Pál
herceget kérik fel, ugyanis egy 1700-ban latin nyelven megjelent munka szerint az Esterházy-család őseit Attilától származtatja le.
/MOT/B.
1932. március 12. MTi
Bécs, március 12. /Magyar Távirati Iroda/ Alföldy András egyetemi tanár, archeológus ma a bécsi "Urániá"-ban előadást tartott "Hunok és germánok" cimen. Az előadást a bécsi tudományos élet számos képviselője, köztük sok egyetemi tanár hallgatta meg és a magyar előadó* fejtegetéseit nagy tetszéssel fogadták.
1932. április 2. MTI
Bécs. április 2. /Magyar Távirati Iroda./ A Wiener Allgemeine Zeitung jelenti AurolzmünsterDől, hogy az
Attila sirja utáni ásatások előkészületei teljes mértékben folynak.
Az ásatásakról közli a lap dr.Egger Rezső egyetemi tanár
nyilatkozatát, aki kijelenti, hogy figyelemmel kisérte az Attila sirjának állitólagos felfedezéséről szóló híreket, azonban mindazok után,
amik eddig ismeretesek, az egészet csak egy mosolyra tartja érdemesnek. A tudomány előtt ismeretesek Attila halálának közelebbi körülményei
és megközelítőieg azt is tudják, merre kell keresni a sirjat.
A hunok királya 453-ban halt meg. nyugateurópai hadjárataiból való
visszatérése utan, alighogy hazaérkezett székhelyére, amelynek a Duna és Tisza közén kellett lennie.
1934. december 14. MOT
PEKÁR GYULA NAGYSZABÁSÚ ELŐADÁSA ATTILÁRÓL.
A Turáni Társaság - Magyar Néprokonsági Egyesület -
díszes közönség résztvételével pénteken délután parlamenti helyiségének nagytermében ülést tartott, amelynek különös jelentőséget
kölcsönzött az, hogy Pekár Gyula v. miniszter, a társaság elnöke tartott előadást a nagy hun királyról, Attiláról. Az illusztris előadó
költői szárnyalású szavakkal ismertette Attila korát, majd párhuzamot vont a három világnagyság: Nagy Sándor, Julius Caesar és Napóleon
között s arra az eredményre jutott, hogy méltóképpen csatlakozik Attila személye ehhez a három nagy hóditóhoz.
A továbbiakban Pékár
Gyula ismertette Attila hóditó célját: egy világbirodalmat teremteni a mérsékelt égöv alatt, majd az előadó vázolta Attila harcait
Ravennával és Bizánccal. Meggyőzően érvelt a pápával, I.Leóval folytatott tárgyalásairól, a vele kötött békéről. Attila tudniillik
fiát, Irnákot szerette volna a római császári trónon látni, s ezért békélt meg és fordult vissza, hóditó utjáról.
Pekár Gyula
ezután arról beszélt, hogy Attila a későbbi korokbon feledésbe merült, de nekünk, magyaroknak kötelességünk Attila alakját igazi, való
színében állítani be s rehabilitálni azt ez igazságtalanságot, amit a történelem Attilával szemben elkövetett.
A továbbiakban Pekár
két pártról szólott: az ázsiairól, amely azt akarta, hogy a birodalom Kínától egészen a Duna balpartjáig terjedjen, a másik párt pedig
Attilával Csintől /Kina/ Taesinig /Roma/ terjedő birodalmat akart teremteni a rothadt Bizánc és Ravenna helyett, fiatal népekből, hunokból,
avarokból, germánokból, szlávokbói, a mérsékelt égöv alatt. Azonban jött Ildikó: Attilát megölték, de hogy ez az életterv, Attila
ideálja, egészséges volt, mutatja az, hogy háromésfélszáz év múlva ugyanazon égöv alatt, talán egy kissé nyugatabbra megvalósítja ezt a
gigászi tervet Nagy Károly.
A lebilincselően érdekes előadásért a megjelent előkelő közönség és a társaság nevében az ünnepi
ülésen elnöklő Móricz Péter ügyvezető elnökhelyettes mondott köszönetet Pekár Gyulának, abból az alkalomból, hogy nagy regénye, az
"Attila" a közelmúltban hagyta el a sajtót s nemzetközi viszonylatban is nagy feltűnést keltett, úgyhogy a könyvet rövidesen több nyelvre
lefordítják. Az ünnepi ülés közönsége lelkesen ünnepelte Pekár Gyulát. /MOT/Vr
1936. február 26. MOT
ATTILA-ELŐÁDASSOROZATOT RENDEZ AZ ERDÉLYI FÉRFIAK EGYESÜLETE.
Az Erdélyi Férfiak Egyesülete
/Rákóczi-ut 15.II.em/. Attila-előadássorozatot rendez, melynek keretében február 27-én, csütörtökön este félhét órakor Zajti Ferenc "A
hunok szerepe Európában való feltünésük előtt" cimmel tart előadást vetitett képek bemutatásával. A nagy érdeklődéssel várt előadás
után Népessy Lucia előad egy 2100 éves hun balladát ad elő, Thegze-Gerber Miklós zeneszerző zongorakiséretével, végül Ligárt Lujza "Réka
sirja" cimü verset szavalja el. Érdeklődőket szívesen látnak. /MOT/B.
1937. november 17. MOT
A TURÁNI TÁRSASÁG FELOLVASÓ ÜLÉSE.
November 19-én, pénteken délután hat órakor felolvasó ülést tart a Turáni Társas ág, saj
át helyiségében /V. Országháza, XI .kapu/. Az ülésen dr.Cholnoky Jenő mond elnöki megnyitót, majd dr.Keöpe Viktor "Kinai krónikások
feljegyzései a hunokról és magyarokról", dr.Bendeffy László pedig "A tatárok volgai hadjárata Jullanus levele alapján" cimmel tartanak
előadást. /MOT/B.
1937. november 19. MOT
A TURÁNI TÁRSASÁG ELŐADÓESTJE.
Pénteken délután hat órakor rendkívül érdekes előadóestet tartott a Turáni Társaság, Cholnoky
Jenő dr. elnöklésével. Az elnöklő Cholnoky Jenő professzor megnyitója után dr. Keöpe Viktor "Kínai krónikások feljegyzései a hunokról
és magyarokról" címmel tartott előadást, amelyben megállapította, hogy Ázsiaban sokfelé talált magyar vonatkozásokra. Indiában,
Börmában, de még Jáva szigetén is talált egy-egy emléket, amely ősi közös turáni kultúrára mutat. Leggazdagabbak, legszembeötlőbbek
azonban ezek a vonatkozások az ősi műveltségű Kínában. A ruházkodás, a közös építészeti vonások, egyes vidékek hasonló szavai,
közös fogalmak és formanyelven kívül a hunok és kínaiak közti évszázados érintkezést legtisztábban maguk a kinai krónikák tárják
fel.
Kinai évkönyvek hiteles feljegyzései szerint a kínaiak a huk, vagy hiugnukkal több mint egy évezreden át voltak szoros
érintkezésben egészen Krisztus után a III. évszázadig. Ez az érintkezés eleinte barátságos volt, de később ellenségessé vált. A Csou-,
Csin-, de még a hatalmas Han-dlnasztia története is tele van a hunok elleni harcok végnélküli sorának leírásával. Ezekről a nehéz
harcokról megemlékeznek a költők is és a Si-king ősi versgyűjtemény sokhelyen siránkozik a hunok betöréséről. Az óriási harcok
legkézzelfoghatóbb bizonyítéka ezeken a feljegyzéseken kívül a Kina egész északi határát szegélyező Kinai Nagyfal, a világ legnagyobb
építménye, amelyet őseink a hunok ellen emeltek.
Megemlékeznek a kínai évkönyvek a tatároknak Magyarország elleni hadjáratáról is
és részletesen leírják Batu kán és Szubotáj harcát a Sajó melletti ütközetben. Előadásának befejezéséül annak a reményének adott
kifejezést az előadó, hogy a kinai krónikák gondos tanulmányozása valószínűleg még igen sok értékes adatot tartogat, amelyeknek ősi
történelmi feltárásában megbecsülhetetlen értéke van.
A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Bendeffy László tartott előadást
"A tatárok volgai hadjárata Julianus levele alapján" cimmel és rávilágított a tatároknak nagy körültekintéssel, alapos felkészültséggel
vezetett hadjáratára a Volga vidéke ellen. A tatároknak főcéljuk az volt, hogy kellő biztosítást szerezzenek s azután a legnehezebb
ellenfél, a magyarok ellen vonuljanak.
A nagyszámú hallgatóság lelkesen ünnepelte az előadókat előadásuk befejezése után. /MOT/J
1940. február 10. MOT
A HUNOK TÖRTÉNETE,
ezzel a cimmel most jelent meg egy könyv az Eggenberger cég kiadásában Zsuffa
Sándor tollából. Ez az első magyar könyv, amely a hunok történetét részletesen tárgyalja és Attila szobrának felállítását sürgeti. A
szerző kb. 170 különböző korú és nyelvű munkára hivatkozik, idézeteket közöl és hirdeti a hun-magyar rokonságot. A könyv a finn-ugor
származás helyett a keleti származást bizonyitja. A könyv három pengőért megrendelhető a kiadónál, IV. Kossuth Lajos utca 2. /MOT/B.
