Ancient history - Ókor, őstörténet Scythia - Szkítia Pyramids - Piramisok Sumerian clay tablet - Sumér agyagtábla Sumerians - Sumérok Assyria - Asszíria Ancient Egypt - Ókori Egyiptom Egyptian hieroglyphs - Egyiptomi hieroglifa Scythian treasure - Szkíta kincsek Sarmatian - Szarmata

Még régebbiek a legrégibb barlangrajzok

[origo]

 

 

Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket.

Immár 41 ezer évesre becsülnek bizonyos spanyolországi barlangrajzokat egy nemzetközi kutatócsoport tagjai. Ezzel a spanyolok pár ezer évvel megelőznék a franciákat, akik nemrégiben jelentették be világelsőségüket néhány barlangfalon talált véset alapján.

barlanrajzok

Kik rajzolták őket?

A barlangrajzok olyan régiek, hogy elképzelhető: nem az első modern emberek, hanem még a Neander-völgyiek készítették azokat. Az eredményeiket most publikáló kutatók 11 barlangot és 50 festményt vizsgáltak meg Észak-Spanyolországban.

Spanyol, portugál és brit tudósok a Bristoli Egyetem munkatársának, Alistair Pike-nak a vezetésével láttak neki a világörökségi helyszínek átvizsgálásának. Híres barlangok festményeit és rajzait elemezték újra, köztük a nevezetes Altamiráét is. A kutatók meglepő eredményre jutottak, a korábban hittnél sokkal régebbiek ugyanis a festmények és rajzok.

A spanyolországi leletek az eddig Európában legősibbnek hitt hasonló francia alakzatoknál 5-10 ezer évvel idősebbek - állítják Pike-ék. (Arra nem térnek ki a spanyol-portugál-brit kutatók, hogy figyelembe vették-e a pár héttel ezelőtt Franciaországban, Dordogne megyében azonosított, a legfrissebb kutatások szerint 37 ezer évesnek tartott, női nemi szervet ábrázoló ősi falvéseteket.)

A Spanyolországban kutató nemzetközi csoport most azt állítja: 41 ezer évesek bizonyos barlangrajzok, egészen pontosan legalább 40 800 évesek az El Castillo emlékei. (De szerepel a közleményben 41 500 éves időpont is, ez a felső határa a leletek korának.) Így Európa legrégebbi barlangrajzaként azonosították az itteni szimbólumokat. Ez azonban a barlangrajzok esetében világelsőséget is jelentene, hiszen a franciák az elmúlt hetekben a Dordogne megyében azonosított 37 ezer éves vésett jeleket az egész glóbuszon a legrégebbinek tartják.

A francia leletnél szerves anyagból készült festéket használtak a barlangfestmények készítői, ott a karbon-datálási módszert lehetett használni, hiszen a szerves anyagokat széntartalmuk különbözteti meg a szervetlenektől. A spanyol leleteknél (El Castillo, Altamira és Tito Bustillo barlangjaiban) ez utóbbiakról van szó, itt ezért a szén-14-es izotóp bomlásán alapuló datálást nem lehetett használni. Ezért az urán bomlását vették figyelembe. A radioaktív anyag a spanyol barlang plafonjáról lelógó, apró mészkőképződményekben halmozódik fel, ezeket a sztalaktitokat, azok formálódását elemezték a tudósok. Így jutottak arra, hogy a most azonosított barlangrajzok akár 41 ezer évesek is lehetnek. (A barlangrajzok felületén képződő cseppkövek korát próbálták meghatározni.) A függőcseppkővek, vagyis a sztalaktitok alapján a minimális kort állapították meg, az állócseppkövek vagy sztalagmitok elemzésével pedig a maximálisat.

barlanrajzok

Amint a képekről is kiderül, a barlangok falán olyan kéznyomok láthatók, amelyeket sablonszerűen alkalmaztak, és nyilvánvalóan festéket szórtak rájuk, így maradt üresen a falon a kéz "negatívja", vagyis a kőfelület. Az El Castillóban talált ilyen kéznyomok most legalább 40 800 évesnek bizonyultak.

Egy hatalmas bunkóra emlékeztető jel, amely az Altamirában található, 35 600 éves lehet, vagyis tízezer évvel régebbi, mint ahogy korábban gondolták. A barlangot egyébként húszezer éven át használták elődeink, és többször is "újrafestették".

41 500 éve még Neander-völgyiek is éltek Észak-Spanyolorzságban. A most azonosított jelek vagy arra utalnak, hogy közvetlen elődeink, a modern emberek előfutárai már kultúrájuk elemei között tudhatták a barlangrajzokat. Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy itt, Észak-Spanyolországban fejlődött ki e művészetük, méghozzá éppen a Neander-völgyiekkel versenyezve, az ő kultúrájukra válaszolva, reagálva. Sőt, most már annyira réginek minősülnek a leletek, hogy akár azt sem lehet kizárni, hogy maguk a Neander-völgyiek készítették a barlangfestményeket.

Pike szerint a világon az első barlangrajzok Európában keletkezhettek, bár a szimbolikus gondolkodásra utaló jegyek már korábbi, 70-100 ezer éves afrikai leletekből is kikövetkeztethetők. Nem kizárt szerinte, hogy a modern emberek elődeiben éppen a Neander-völgyiekkel való találkozás, a kulturális kihívás váltotta ki a művészet e barlangrajzokban kifejeződő fejlődését.

barlanrajzok

Forrás: Meglepetés a legrégibb barlangrajzoknál