Párthusok, fehér hunok, avarok
Kánnai Zoltán
Az egykori párthusokat a kútfők egyértelműen a szkíta (daha, masszagéta, szarmata, szaka) népcsoportból eredeztetik, ugyanakkor eftalita
(fehér hun!) eredetűnek is mondják; mi több, eredeti nevük apar (Sztrabónnál parn, aparn (pl. Altheim, F.- Stiehl, R.:
Geschichte Mittelasiens im Altertum, 1970.)) vagy abar, amiből a görög hangrendszer hiányos volta miatt lett avar. Sztrabón
egyértelműen ezen parnok, aparnok alapításának tudja be a Párthus Birodalmat. (Az avarokat viszont a bizánci Teo laktosz Szimokatta
tartja fehér hunnak.) A leírások és a fennmaradt szobrok a párthusokat viseletükben és harcmodorukban a hunokhoz teljesen hasonlóan
ábrázolják, embertanilag pedig europidként (de nem árjaként, hanem teljesen magyar karakterűként!).
Lássuk konkrétan a
kútfőket:
"Parthiaci gens olim Schythica" (Stephanus Byzantinus, De Urbibus ...)
"Parthi Schytharum exules
fuere. Hoc etiam ipsorum vocabulo manifestatur, nam Scythico sermone Parthi exules dicuntur." (Justinus: Epitome
Historiarum Lib. XLI.
c.1.)
Nagy Sándor (Kr.e. 330): "Sogdiani, Dahae Sacae, Massagetae sui juris sunt, omnes hi simul si terga nostra viderint sequentur, illi enim eiusdem nationis sunt (egy nemzethez tartoznak)." (Curtius: Historianum - Historia Alexandri Magni i. VI. 3.)
Sztrabón (Kr. e. I. század): "ex Dais alii Aparni alii Xanthi alii Pissuri appellantur, Aparni Hyrcanis et eorum mari proxime adjacent. Tradunt Parnos Daas esse ... Ab iis ortum Arsacem putant ... Postea Arsaces vir Scytha, cum ex Dais quosdam haberet, qui Parni dicuntur, nomades Ochum accolentes." (Strabo: De situ orbis, Lib.XI. cit. Kephart Calvin: Races of Mankind, New York, 1960.)
Ptolemaiosz szerint: "Tenent regionem quae juxta Oxum sunt Derbictae, quae sub his Massagetae post quos Parni et Dahae" (Ptolomaeus: Cosmographiae L.V.)
Sanatruq párthus király nisibisi palotájának romjai közt a VII. században fedezték fel azt az oszlopot, amelynek feliratán többek között a következők álltak: "Antiochus országlásának tizennegyedik évében a párthusok lerázták a macedónok igáját és az euthaliták királyának fia lett a királyuk, kinek nemsokára Kelet- és Észak-Ázsia minden népei meghódoltak ... Ezek a párthusok fejedelmei, akik atyjuknak, Arszáknak halála után uralkodtak Bálh-ban a kusokon. Az első párthus királynak, Arszáknak négy fia volt, kik között roppant birodalmát felosztotta. Az elsőnek adta az euthalitáknak - hunoknak - országát ..." (Sebeos: Heraclius történetei, 1851. Konstantinápoly, 10. old.)
Ezt az oszlopot Tiridates örmény király állíttatta Kr.u. 305-ben, s felirat át fő udvari embere, Agathangelos készítette el (Sebeos id. mű 2. old.). Ez még messze nem az ún. "hun", hanem az ún. "szkíta" időszak, s ez az eftalita név általunk ismert legkorábbi előfordulása (a hun, unn nevek már jóval kor ábban is ismertek Transzkaukáziában, így pl. Dárius király Kr.e. 510 körüli vésetű perszepoliszi feliratán, a Kr.u. II. századi Ptolemaioszt, Marcianost, Tyrosi Marinost és Dionysius Periegetest már nem is említve). Az eftaliták viszont más néven fehér hunok (lásd Procopiust alább). Ki kell emelnünk, hogy e három legutóbbi idézet alapján a szkíta-eftalita-párthus-hun-eftalita folytonosságot illetőleg most már direkt bizonyítékkal is rendelkezünk! A nisibisi felirat ugyanakkor nemcsak a szkíta-párthus-eftalia azonosságot bizonyítja, de keletkezési ideje határozottan el is szeparálja a szóbanforgó hunokat és eftalitákat mindennemű altáji népalakulattól!