Történelmi nyelvészet és a finnek eredete
Dr. Angela Marcantonio
1.A hagyományos uráli elmélet és a korszerű kutatás.
Az elmúlt két évtizedben Finnországban, s a határain
túl is számos kiadvány jelent meg a tudomány több területén, mint a nyelvészet, embertan, régészet, örökléstan területein, melyek - a
maguk szakterületén belül - mind megkérdőjelezik a megállapodott, hagyományos uráli (U) elméletet a finnekkel és nyelvükkel kapcsolatban.
Hasonlítsuk össze például a nyelvészet területén kívüli munkákat: Dolukhanov (2000a & b); Julku és Äärelä (eds,1997), Julku (2000);
Niskanen ( 2000) és Nuñez (1987) műveit; nézzük meg továbbá a következő cikket e kötetben további tájékozódás céljából:
‘Palaeontology: Science or Fiction?' (fordítása: Tudomány, vagy tudományos koholmány?)
Az eddig elfogadott U elmélet szerint a
finnek és nyelvük örökléstani rokonságban vannak más népekkel/nyelvekkel (mint a Saami, Mari, Mordvin, Khanty, Mansi, Samoyed, stb.), melyek
Északkelet Európa és Nyugat Szibéria között terülnek el, s a magyarokkal, kik az Indo-európai népek és nyelveik tengerében élnek
elszigetelve.
Mindezen nyelvekről azt tartják, hogy egy nyelvcsaládot alkotnak (Finn-Ugor/Uráli családot), ami azt jelenti, ezeket a nyelveket egy családfáról és egy örökletes egységből való nyelvszülő, vagy Proto-Urál-i (P-U) "proto"-nyelv termékeinek tartják. Ezen elmélet szerint a P-U nyelvet az Ural hegység és a Volga- kanyar közötti tágas területen beszélték (a hagyományos haza) legalább 6.000-8.000 éve. Erről a területről egy eredetileg kicsi, zárt proto-társadalom az évek folyamán szétvált, számos ágat alkotva, mint a fa ágai, elköltöztek azon területek felé, ahol ezeket a különböző uráli népcsoportokat találjuk napjainkban. Különösen a finnek és egyéb finnel kapcsolatos nép, mint az Észtek a Balti tenger felé vándoroltak, mely területekről azt hiszik, hogy üres területek voltak a vándorlók érkezése előtt. Ezt az elméletet iskola- és egyetem-szerte tanítják, nemcsak Finnországban, vagy Magyarországon, de másutt is, mint például Olaszországban is. Viszont, amint már említettem, a tudományos kutatás különböző ágait képviselő tudósok egy-egy csoportja azt állítja, hogy ez az elmélet nem helyes, nem felel meg a valóságnak. A tudósok ezen egymásnak szembeszegülő nézete, a hagyományos és forradalmi nézetek tudományos vitája felerősödött az utolsó néhány évben két forradalmi nyelvészeti irányt követő nyelvész munkája nyomán: Professor Emeritus Kalevi Wiik (2002, Eurooppalaisten juuret), és a magam munkája (2002a, The Uralic Language Family) következményeként.
A folyamatban levő, s kezdettől világos vita ellenére gyakran kérdeznek finn és nem finn barátaim, vagy olyan
nyelvészek, akik nem szakemberek az U kutatás terén: "Mi a nagy vita oka?" Hiszen mind a hagyományos, mind a forradalmi nyelvészet
képviselői állítják, hogy volt Finn-Ugor/Urál-i nyelvcsalád, s a finnek ide tartoznak. Tehát miről is folyik a két ellentábor közötti
vita? Ennek kifejtése jelen tanulmányom tárgya. Tekintettel arra, hogy a történelmi nyelvészet és az uráli műveltségek szakértője vagyok,
valamint Olaszországban élő és dolgozó olasz, tehát az érzelmi fűtöttségű területektől távol élek, ami gyakran velejárója az ilyen
természetű vitáknak, megkísérelem olyan tárgyilagosan felvázolni a két tábor által képviselt elveket, amilyen tárgyilagosan azt tudom, s
azokat a ‘bizonyítékokat' melyen ezek a nézetek (feltehetően) nyugszanak, valamint az ‘ellen-bizonyítékokat', melyekkel szemben
állnak. Ezen túlmenően szeretném különválasztani azon valóságos nyelvészeti, illetve nyelvészeten kívüli bizonyítékokat a számos
feltevéstől, értelmezéstől és elmélkedéstől, melyek mindkét fél nézetének szerves részei (akár nyíltan állítva ezeket, akár csak
magától értetődően beleágyazva).