<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0">
<channel>
<title>Szabir.com</title>
<link>http://www.szabir.com/</link>
<description>Szabir őstörténeti tanulmányok. A szavárd magyarok dél-kaukázusi eredete.</description>
<pubDate>Sun, 11 Mar 2012 10:54:02 GMT</pubDate>
<ttl>1440</ttl>
<generator>Szabir RSSgen</generator>
<lastBuildDate>Sun, 11 Mar 2012 10:54:02 GMT</lastBuildDate>
<item>
<title><![CDATA[Felesége gyilkolta meg Mátyás királyt]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/felesege-gyilkolta-meg-matyas-kiralyt/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/felesege-gyilkolta-meg-matyas-kiralyt/</guid>
<description><![CDATA[Garamvölgyi László újabb tényfeltáró munkájával viharos történelmünk egy több mint fél évezredig tartó fehér foltját satírozza ki. Pontot tesz a mendemondák végére, és alapos, mindenre kiterjedő kriminalisztikai kutatásokkal, valamint cáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolja: Mátyás királyt meggyilkolták - a gonosz tett kitervelője pedig nem más volt, mint Beatrix királyné!]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A székelység szerepe az Árpád-kori magyar országvédelemben]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-szekelyseg-szerepe/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-szekelyseg-szerepe/</guid>
<description><![CDATA[A székelységre egyértelműen támaszkodó országvédelem tremészetesen nem spontánul, nem népcsoportok tartózkodási helyet kereső és találó ösztöne révén alakult ki, hanem a központi, magyar királyi hatalom tudatosan, átgondoltan szervezett meg és helyezett el minden székely csoportot, kifejezetten magar nyelvű népességből verbuválva őket.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Hozzászólás Király Péter „A honalapítás vitás eseményei” című könyvéhez]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/hozzaszolas-kiraly-peter/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/hozzaszolas-kiraly-peter/</guid>
<description><![CDATA[A könyv tartalmához két témakörben szeretnék hozzászólni: a latin (és német) nyelvű egynémely adatához egyrészt, másrészt a „kalandozások kora” terminus használatához. Az itt elmondottak – és főként KIRÁLY PÉTER könyve – nem lezárása, hanem éppen kezdete lehet annak a tudományos kutatásnak, amely a történettudomány és a régészet mellett a nyelvtudományt is újabb vizsgálatokra kell, hogy serkentse.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Anonymus és a „Fekete-tenger”]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/anonymus-es-a-fekete-tenger/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/anonymus-es-a-fekete-tenger/</guid>
<description><![CDATA[Anonymus gesztáját SCHWANDTNER 1746. évi legelső kiadása óta meglehetősen behatóan vizsgálták szakavatott kutatók, de a negyed évezrednél is hosszabb ideje tartó elemzés dacára jó néhány szövegrészletének értelmezése problematikus mind a mai napig. Ebben a közleményben két ilyen szövegrészletet vizsgálok. Első olvasásra úgy tűnik, hogy mind a két részlet a közismert Fekete-tengert említi.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Árpád „de genere Turul”]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/arpad-de-genere-turul/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/arpad-de-genere-turul/</guid>
<description><![CDATA[A krónikák szövegelemzésének Szovárd-történetéről szóló szakaszában már jeleztem, hogy Kézai Turul nemzetségének problematikáját annak többoldalú jelentőségéhez mérten külön fejezetben fogom tárgyalni. E téma egyébként nem aktuális okokból van e tanulmányba „ideráncigálva”, hanem, mint láttuk, szerves része a Szovárd-kérdésnek, közvetve egyik meghatározója a Szovárdok eredete tematikájának. A téma legfontosabb adata a Kézai-krónika magyar történetének 27. capitulumában, tulajdonnévként áll előttünk, ahol is a primus capitaneus Árpádról
az áll: „Arpad, filius Almi, filii Elad, filii Vger de genere Turul”.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből.]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-szovard-kerdes/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-szovard-kerdes/</guid>
<description><![CDATA[Az Árpád-korhoz kötődő tematikát Benkő Loránd Anonymus gesztájából bontja ki legszívesebben. A Szovárd-kérdést tárgyalva is erre támaszkodik leginkább, mivel azonban a nyomok itt az ősmagyar korba, a vándorlások időszakába is elvezetnek, egyenrangú forrásává válik egy másik fontos mű is, Konsztantinosz bizánci császárnak a birodalom kormányzásáról írott munkája (DAI.). E két nyelvemlékünk a honfoglalás körüli évszázadokra vonatkozóan a magyarság nyelv- és névtörténetének, de jószerével az egész történelmének is megkerülhetetlen sarokköve, amelyeket tudósgenerációk sora vallat hosszú idők óta.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A honalapítás vitás eseményei. A kalandozások és a honfoglalás éve.]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-honalapitas-vitas-esemenyei/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-honalapitas-vitas-esemenyei/</guid>
<description><![CDATA[A számos történész által is sokszor már idézőjelbe tett, elavult, romantikus hangulatú kalandozások helyett a szerző a prózaibb, de kétségtelenül pontosabb és szakszerűbb honalapító hadak/hadakozások/háborúk/harcok, illetve a jelző nélkül is használható hadjáratok terminus használatát ajánlja a történettudományi szakmunkákban. A honfoglalás terminus ellen is kifogást emel a szerző mondván, hogy az erőszakos foglalásra utal, miközben ilyesmiről a rendelkezésre álló információk szerint szó sem volt; helyette a honalapítás szakkifejezés használatát ajánlja. Ezekkel az egyébként nem előzmények nélküli javaslatokkal minden további nélkül egyet lehet érteni, annál is inkább, mivel visszás voltukat számos történész is érzi.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Indoiráni párhuzamok a magyar őstörténetben]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/indoirani-parhuzamok-a-magyar-ostortenetben/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/indoirani-parhuzamok-a-magyar-ostortenetben/</guid>
<description><![CDATA[A Szintasta-Andronovo kultúrák egyes csoportjai, a fjodorovo-alakuliak i.e. 1750-1500 körül behatoltak a transzuráli erdőövbe, gyarmatosították a területet és lakóit, majd néhány száz év múlva visszaköltöztek az Urál-Volga-térségbe, ahol a Cserkaszkul-Mezsovka régészeti emlékeket hagyták hátra ; ekkortól jöhettek létre a protoiráni-protofinnugor, azaz ősmagyar/ősszavárd és ősuráli kapcsolatok.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Ötezer év szabir-magyar történelem]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/otezer-ev-szabir-magyar-tortenelem/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/otezer-ev-szabir-magyar-tortenelem/</guid>
<description><![CDATA[A szabir/szovárd népnév lehetséges és megvizsgálandó előfordulásai Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint a steppén. Subir-ki, Subar-tu, Suwar-dāta, Syavarshana/Siyavush, Saspeires, Syspiritis, Sardi Scythae, Souardenoi, Sardenae, Sawars, Saviroi, Sappheres, Suwar, Sabini/Savini, Caviri, Sawirk/szavirok, Siyawardiya/szjavárd, S'pyry, Servotioi, szevorti, Savartoi asfaloi, Zuard, Sober, saper.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[XIV. századi magyar birodalom a Kaukázusban]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/magyar-birodalom-a-kaukazusban/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/magyar-birodalom-a-kaukazusban/</guid>
<description><![CDATA[Kevesen tudják, hogy volt népünknek egy jelentős lélekszámú része, amely a XIV. században bizonyíthatóan egy önálló magyar államot alkotva élt a Kaukázus északi lejtőjének lábánál. A Kuma folyó két oldalán elterülő egykori országot régi utazók, pápai bullák, történetírók, földrajz-tudósok Kummagyaria névvel illették. A kummagyarság magyar népünknek egy olyan része, amely a IX. század végén, a meótisz-kaspi-kaukázusvidéki őshazában fél évezreden át önálló állami életet élt. A kaukázusi népek között még pár nemzedékkel ezelőtt is élő volt a hagyomány, hogy ezt a területet több száz éven át magyar, illetve magyarokkal rokon törzsek népesítették be.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A jász-kunok története]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-jasz-kunok-tortenete/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-jasz-kunok-tortenete/</guid>
<description><![CDATA[A scythák őstörténelme. Parthus birodalom. China melléki húnok, vagy hiongnuk. Kúnok és jászok Etele kora előtt. Etele és a nagy hún birodalom Európában. Etele fiai és az avar birodalom Európában. A kozár birodalom és az árpáddal beköltözött kúnok. A besenyő-kúnok. A palócz-kúnok. Az úzok és kún ország. A kúnok Magyarországban, az Árpád-házi királyok alatt. 1239–1301.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A manual on the Turanians and Pan-Turanianism]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/turanian-manual/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/turanian-manual/</guid>
<description><![CDATA[The work is divided into six chapters. The first, after stating the source and meaning of the term 'Turanian' furnishes a general survey of the Turanian race, setting forth its origin, migrations, present distribution, numbers, characteristics, language, religion, and civilization. The following chapters describe the five main branches of the Turanian people together with the subdivisions of each branch.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Korabeli lapszemle: Felvinczi Takács Zoltán a turáni művészetről]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/korabeli-lapszemle-felvinczi-takacs-zoltan/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/korabeli-lapszemle-felvinczi-takacs-zoltan/</guid>
<description><![CDATA[L o n d o n, november 9. /Magyar Távirati Iroda/ Felvinczi-Takács Zoltán, az ismert magyar orientalista műtörténész a londoni School of Oriental Studies /a londoni egyetem keleti intézete/ meghívására 7-én, 8-án és 9-én tartotta meg előadásait a londoni egyetemen. Vázolta azokat a szempontokat, amelyek a magyar kutatót a Távolkelettel kapcsolatban elsősorban érdekelhetik, mert közvetlen vonatkozásúak velünk. Nagy vonásokban rendszeresen csoportosítva ismertette azokat a művészeti alkotásokat, amelyek a népvándorlás korából maradtak ránk. Az ezeken található ázsiai elemekre mutatott rá, amelyek megvilágítják az u.n. "sötét évszázadon" át hozzánk vezető utat. ]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Korabeli lapszemle: Attila és a hunok]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/korabeli-lapszemle-attila-es-a-hunok/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/korabeli-lapszemle-attila-es-a-hunok/</guid>
<description><![CDATA[Érdekes könyv jelent meg legutóbb Parisban Marcel Brion történetiró tollából "Attila élete" cimmel, a Vie des Hommes Iilustres sorozatában. Pár hét alatt nyolcadik kiadását érte meg s a kritika feltűnő rokonszenvvel fogadta.
Minket magyarokat közelebbről is érdekel a könyv, mert tul azon, hogy brilliánsul megirott életrajz és korrajz, de amellett az első olyan irás nyugati iró tollából, mely Attila legendás alakját, az Isten ostorát, aki az európai köztudatban ugy él, mint a legbátrabb barbár, mint az Antikrisztus, aki azért jött a távoli Keletről, hogy egy elemi csapás kárhozatával legyen fenyitő eszköze a megtorló égi igazságszolgáltatásnak, valós és elfogulatlan megvilágításba helyezi.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Why Did Expansion of the Körös–Starcevo Culture Stop in the Centre of the Carpathian Basin?]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/expansion-of-koros-starcevo-culture/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/expansion-of-koros-starcevo-culture/</guid>
<description><![CDATA[In this study we shall focus on one of the most controversial problems of the development of Quaternary palaeoenvironment, as well as of archaeology and geoarchaeology in the Carpathian Basin, namely the appearance, settlement and expansion of Early Neolithic population groups and the reconstruction of the process of neolithization. Our basic goal is to present a model which, in contrast to previous archaeological and palaeoenvironmental models, incorporates to a much greater extent the palaeoenvironmental characteristics of the Carpathian Basin and the interrelation between Neolithic knowledge, technology and environment.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Madzsar város a forrásokban - Magyarok a Kaukázusban]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/madzsar-varos-a-forrasokban/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/madzsar-varos-a-forrasokban/</guid>
<description><![CDATA[Bendefy László a kaukázusi magyarságról szóló könyvéből értesültünk először arról, hogy a középkorban állt egy csodás  város a Kuma-folyó partján, melyet Madzsarnak neveztek. A településről sok korabeli beszámoló készült, majd a város  újrafelfedezése után külföldi kutatók járták be a vidéket.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Szent László király arcvonásai]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/szent-laszlo-kiraly-arcvonasai/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/szent-laszlo-kiraly-arcvonasai/</guid>
<description><![CDATA[Számos tudományág képviselői végeznek vizsgálatokat a Győri Bazilikában őrzött Szent László-hermában található koponyaereklyén. Ezek segítséget adhatnak az arcrekonstrukció későbbi elvégzésére – derült ki a kutatás eddigi eredményeiről tartott sajtótájékoztatón. Az orvostudomány, antropológia, morfológia, paleontológia, anatómia és a műszaki tudományok képviselőiből álló kutatócsoport átfogó vizsgálatokat végzett Szent László hermáján és a benne lévő koponyaereklyén a Győri Egyházmegye felkérésére.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/luxemburgi-zsigmond/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/luxemburgi-zsigmond/</guid>
<description><![CDATA[Magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkor egyik legjelentősebb uralkodója volt. Zsigmond a hercegi birtokáról Luxemburginak nevezett német eredetű uralkodócsaládból származott. Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417), és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, Visegrád és Buda nyugati színvonalú kiépítésével, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek gazdasági és jobbágyokkal kapcsolatos előremutató jellegével írta be magát a történelembe.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Árpád-ház: IV. Béla (1235-1270)]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/arpad-haz-iv-bela/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/arpad-haz-iv-bela/</guid>
<description><![CDATA[II. András és Gertrúd gyermeke, Szent Erzsébet testvére. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, ezért „második honalapító”-nak is nevezik. Ő egyben fővárosunkban Budavár alapítója is. Első intézkedéseivel világossá tette, hogy minden tekintetben szakítani kíván elődje politikájával. Politikai ideálja az első Árpádok korlátlan hatalma volt, célja pedig III. Béla kora dicsőségének visszaállítása.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Árpád-ház: III. Béla (1172-1196)]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/arpad-haz-iii-bela/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/arpad-haz-iii-bela/</guid>
<description><![CDATA[A század kilenc Árpád-házi uralkodója közül talán a legjelentősebb volt. Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. 1161 körül horváth-dalmát herceg lett, de mivel apja első fia, III. István volt a trónörökös, Bélának az a szerep jutott, hogy Magyarország és Bizánc között a kapcsolatot szorosabbra fűzze. Ennek érdekében – és a két ország 1163-ban kötött szövetségének zálogaként – a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezték a bizánci császár Mária nevű leányával.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Leszámolás a finnugor elmélettel]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/leszamolas-a-finnugor-elmelettel/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/leszamolas-a-finnugor-elmelettel/</guid>
<description><![CDATA[Mióta finnugor a finnugor, lehet-e rekonstruálni a finnugor alapnyelvet, kinek a dolga az őstörténet-kutatás stb. Az fn.hu cikkében azt olvastuk, hogy maga a „finnugor" elnevezés is német mintára született meg Hunfalvy és Budenz német elméjében. Bihari Dániel szerint ez a névalkotás és a „finnugor" terminológia önmagában nem probléma.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Mi az, hogy finnugor?]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/mi-az-hogy-finnugor/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/mi-az-hogy-finnugor/</guid>
<description><![CDATA[A finnugor elmélet jelenkori állapotok alapján, matematikai modellekkel határoz meg több ezer éves viszonyokat. Emberekről, népekről, folyton változó körülményekről lévén szó, ez nem működik. Olyan, mintha néhány levél vizsgálata alapján kijelentenénk, hogyan nézett ki egy fa törzse, merre nőttek ágai. Folytatjuk az fn.hu eredetünk kérdését feszegető sorozatát.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Hogyan keressük az ősmagyarokat?]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/hogyan-keressuk-az-osmagyarokat/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/hogyan-keressuk-az-osmagyarokat/</guid>
<description><![CDATA[A nyelvrokonság bizonyító ereje lassan kikopik a magyar őstörténet kutatásából, az írott forrásokat folyamatosan rostálni kell és a régészet sem mindenható, bár tömeges új információk a jövőben innen várhatók. A magyarok korai történelméről inkább kérdéseink, mint válaszaink vannak, ami szélsőséges nézeteket és vitákat szül. Sorozatot indítunk az igazság kiderítésére.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Az ősi finnugorok kapcsolatban álltak az ufókkal?]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/finnugorok-ufok/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/finnugorok-ufok/</guid>
<description><![CDATA[A régészek szenzációs leletre bukkantak a déli Urálban: egy hatvanezer négyzetméteresnél nagyobb rajzra, melyet emberek építettek. Nemsokára alighanem találkozhatunk azokkal az „elméletek"-kel, mely szerint a finnugorok találkoztak a földönkívüliekkel, s genetikai kutatások kideríthetik, hogy bizony a manysik és hantik DNS-e is kilenszer többször csavarodik, mint más földi halandóké.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Átok ülne a harmadik magyar királyon?]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/atok-ulne-a-harmadik-magyar-kiralyon/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/atok-ulne-a-harmadik-magyar-kiralyon/</guid>
<description><![CDATA[Aba Sámuel már életében balszerencsésnek bizonyult, halála után pedig a krónikaírók bántak vele mostohán. Valószínű nemzetségi központjának feltárása – dacára az eredményeknek – sem sikertörténet – írja a műemlékem.hu magazin.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A régészeti kultúra fogalmának változása és az etnikai identitás azonosítása]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/regeszeti-kultura/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/regeszeti-kultura/</guid>
<description><![CDATA[A régészet tudományággá válása óta a kutatás kulcskérdését jelentette a feltárt leletanyag azonosítása az egykori közösségekkel. Az ismeretek bővülésével és a szemléletmód változásával jelentős különbségek figyelhetők meg e kérdésben a régészettörténet egyes korszakai között. Az őskor kutatásában használt (régészeti) kultúra fogalma alapvetően különbözik a köznyelvben vagy a társadalomtudományokban általánosan használt kultúra-fogalomtól.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Hunok a Kaukázusban]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/hunok-a-kaukazusban/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/hunok-a-kaukazusban/</guid>
<description><![CDATA[Idehaza csak rendkívül felületesen vagy még névrõl sem ismert kaukázusi források bizonyítják a hunok és az ottani kereszténység történelmi kapcsolatát. Sokan a belénk ültetett elõítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötõdése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan pogány volt. És hogy milyen kapcsolatunk van nekünk, magyaroknak ezzel a jelentős részben kereszténnyé lett, de a finnugrista akadémikusaink által eltűntnek nyilvánított kaukázusi hun és szabír népességgel, azt a legújabb bizonyítékok egész láncolata világítja meg ebben a könyvben.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A magyarság legnagyobb tragédiája]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-magyarsag-legnagyobb-tragediaja/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-magyarsag-legnagyobb-tragediaja/</guid>
<description><![CDATA[Természetesen, a nyerteseket zavarja, ha valaki emlegetni meri az 1920-as területrablást. A békediktátum jogtalansága abból fakad, a magyarságnak nem biztosították a népszavazás jogát, hogy önmaga dönthessen - az önrendelkezés elve alapján - saját sorsáról. A magyar békedelegáció vezetője - gróf Apponyi Albert - Párizsban hiába kérte a népszavazás jogát, hiába jelentette ki, hogy annak eredményét a magyar nép feltétel nélkül elfogadja, nem adtak lehetőséget erre. Mivel Magyarország soknemzetiségű állam volt, ezért sokan egyértelműnek tartják azt, hogy jogos volt feldarabolni, mert a történelmi jognál erősebb az etnikai. Nos, ellenpéldáért nem kell messze menni.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A magyar pásztorok nyelvkincse]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-magyar-pasztorok-nyelvkincse/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-magyar-pasztorok-nyelvkincse/</guid>
<description><![CDATA[A magyar nép történelmileg fel nem jegyzett idejéből kíván annyit a mennyit lehet, előnkbe varázsolni, de úgy, hogy állításaiban ne csak az ábrándozók higyjenek, hanem azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a ki sohasem szeretett kitaposott útakon járni, a magyar nép eredetének helyét új módszer szerint kutatta. Tartalom: ősfoglalkozás, pásztorlelkület, káromlás, bölcsesség, pásztorok, csikósok, gulyások, jószág, szarvasmarha, juh, kecske, disznó, szamár, élősdiek, kutya, ló, pásztorfüvészet, halászat.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Itt voltunk 895 előtt is?]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/itt-voltunk-895-elott-is/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/itt-voltunk-895-elott-is/</guid>
<description><![CDATA[A kettős honfoglalás elmélete megkérdőjelezhető, de a 895-ös dátum sincs kőbe vésve. Sőt. Ma csak annyi biztos, hogy Árpád népe keletről érkezett a Kárpát-medencébe, és nem valószínű, hogy a besenyők elől menekült volna. Nehéz azt is elképzelni, hogyan lehetett gyerekekkel, szekerekkel, csordákkal menekülni.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Szárnyak és színek a sztyeppei államszervezetben]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/szarnyak-es-szinek/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/szarnyak-es-szinek/</guid>
<description><![CDATA[Az ókori és középkori sztyeppei birodalmakban általános gyakorlatnak számított, hogy területüket egy középső, valamint két oldalsó (általában keleti és nyugati) szárnyra tagolták, az égtájakat és törzseket pedig színekkel azonosították. A központi terület, valamint a mellette létrehozott szárnyak az ázsiai hun államban jelentek meg először.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A magyar népzene őrzi a zenei ősnyelv legtöbb elemét]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/zenei-osnyelv/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/zenei-osnyelv/</guid>
<description><![CDATA[A magyar népzenének egyedülálló kapcsolatai vannak az eurázsiai földrész más népzenéivel, és ebben a kapcsolatrendszerben a magyar népzene központi helyet foglal el. Az is egyértelműen kiderült, a magyar népzene - a maga teljességével - már évezredek óta a Kárpát-medencéhez tartozik.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[1200 év némaság után szólalt meg az avar síp]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/1200-ev-nemasag/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/1200-ev-nemasag/</guid>
<description><![CDATA[1200 év némaság után Csajághy György hangszerkutató volt az első, akinek sikerült megszólaltatnia egy ókori avar sípot. A professzor legelőször gyerekdalokat és magyar népdalokat játszott. Azt hitték, hogy az 1200 éve föld alatt rekedt, egyedi hangszer örökre néma marad. Azonban hála Csajághy György zenetanárnak, az avar hangszer több, mint ezer év hallgatás után magyar gyermekdalokat énekelve mégis újra megszólalt.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Török-magyar népzenei kapcsolatok]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/torok-magyar-nepzenei-kapcsolatok/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/torok-magyar-nepzenei-kapcsolatok/</guid>
<description><![CDATA[A magyar népzene ma legszélső, idehajlott ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökeredzik. A magyar népzene egyetlen finnugor nép zenéjével sem rokon. Míg a finnugor-magyar zenei kapcsolatok csekélyek, több szál mutat a törökség zenéi felé. Ez érthető, hiszen török népek nagy szerepet játszottak a ma­gyarság, a magyar kultúra és népzene kialakulásában. Az is nyilvánvaló, hogy a magyar és az anatóliai török népzene közötti kapcsolat nem az oszmáni korból származik.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[László Gyula a kettős honfoglalásról]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/laszlo-gyula-a-kettos-honfoglalasrol/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/laszlo-gyula-a-kettos-honfoglalasrol/</guid>
<description><![CDATA[A kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910–1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Bartók Boldogasszony kegyelmében]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/bartok-boldogasszony-kegyelmeben/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/bartok-boldogasszony-kegyelmeben/</guid>
<description><![CDATA[A Bartók életrajzi munkák alaposak, napról napra követhető bennük a zeneszerző útja, tevékenysége, ám személyével, kicsiny gyermekkorával kapcsolatban ezek a kronológiák hamar eljutnak élete ötödik esztendejéhez, amikor zongoraleckéket kezd venni az édesanyjától. Meggyőződésem szerint ekkorra már sok minden eldőlt, ezért számomra és reményeim szerint az olvasó számára is a legrejtélyesebb időszak a születése után eltelt néhány esztendő. Számos kutatásra érdemes adat merült fel, mégsem ez vezet, hanem a körülményeket láttató szándék és a titok megfejtése.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A piramisok sírkamráinak első magyar leírása]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-piramisok-sirkamrainak-elso-magyar-leirasa/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-piramisok-sirkamrainak-elso-magyar-leirasa/</guid>
<description><![CDATA[Szamárhátra ültünk s felfegyverzetten poroszkálva eljutottunk ahhoz a hat magas építményhez, melyeket piramisoknak neveznek s amelyek a várostól két mérföldnyire Fekszenek a síkságon; akadtak olyanok, akik azt állították, hogy ezeket Makkabeus Simon építtette atyja és fivérei sírjai fölé, amint olvasható is valami hasonló a Makkabeusok első könyvének 13. fejezetében; mások viszont erősen azt állították, hogy azokat egykor Egyiptom királyai saját sírjaik számára építették fel s ez utóbbi az igazibb.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Magyar mamelukharcosok Egyiptomban]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/magyar-mamelukharcosok/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/magyar-mamelukharcosok/</guid>
<description><![CDATA[A XIII. században az ejubida-házból való Nedsem Eddin szultán a mongoloktól tizenkétezer, a Kaukázusból származott hadifoglyot vásárolt, akik harciasságuk miatt félelmetes hírben álltak s ezekből jött létre a mamelukok rettegett serege. Nem tartott sok időbe és ezek az elsősorban dél-oroszországi kipcsak-törökökből, ezenkívül grúzokból és cserkeszekből álló, erőszakkal iszlámhitre térített csapatok teljesen magukhoz ragadták az állami hatalmat, s a szultánok dinasztiája is soraikból került ki.  Lázói János Kairóban nem néhány balsors-sújtotta, különös véletlen folytán e távoli országba sodródott honfitársra talál, hanem az elhurcolt magyarok valóságos tömegére.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Mátyás „román király” és a „román vezérek”]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/matyas-roman-kiraly/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/matyas-roman-kiraly/</guid>
<description><![CDATA[A román televízió egyik adásában olyan „dokumentumfilmet” nézhettünk, amely alapján nehezen hihető, hogy a bemutatott város néhány évtizeddel korábban magyar település volt. A kívülálló semmiképp sem gondolna Kolozsvárra, arra a városra, amely az erdélyi magyar kultúra fellegvára volt, ahol az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a románok számaránya alig érte el a 8,9 százalékot. Nem meglepő tehát az, hogy az elmúlt fél évszázadban igyekeztek megváltoztatni a város etnikai jellegét. A kisebbséggé vált őslakos magyarság még annyit sem érdemel, hogy a város nevét évszázados formájában használhassa.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A kunság népi kultúrájának keleti elemei]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-kunsag-nepi-kulturajanak-keleti-elemei/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-kunsag-nepi-kulturajanak-keleti-elemei/</guid>
<description><![CDATA[A kunokról szóló írások kiemelik a harcos természetet, a nomád életforma teremtette szilaj szellemet, aminek nyomát a kunságiak sajátos tudatában még ma is fellelhetjük. Kik voltak és honnan jöttek ezek, a történelmüket átverekedő török műveltségű népek, akiknek különféle elnevezéséről, úgy, mint koman, kuman, kun, szári, kipcsak nevekről a bizánci források is megemlékeznek?]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Reguly ősnépei]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/reguly-osnepei/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/reguly-osnepei/</guid>
<description><![CDATA[A magyar közéletben sokan úgy emlékeznek meg a 19. században élt Reguly Antalról, mint a finnugor nyelvtudomány egyik nagy szaktekintélyéről, aki az 1840-es években fontos adatokat gyűjtött az Urál-vidékén élő hanti-mansi népekről. Magam akkor kezdtem el gyanakodni, hogy a magyar utazó életművével valami nincs rendben, amikor megtudtam, hogy Reguly gyűjtéseit Hunfalvy (Hunsdoerder) Pál és Budenz József rendezték sajtó alá. Ezt követően kezembe kerültek azok a Reguly által írt tudósítások, melyet az Akadémiának küldött 1843-1844. között. Abból a finnugrizmussal ellentétes nézetek olvashatók ki.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Marad az iskolákban a finnugor elmélet kizárólagossága]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/marad-az-iskolakban-a-finnugor-elmelet-kizarolagossaga/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/marad-az-iskolakban-a-finnugor-elmelet-kizarolagossaga/</guid>
<description><![CDATA[Ezidáig nem érkezett megkeresés az oktatási államtitkársághoz azzal kapcsolatban, hogy a magyarság finnugortól eltérő eredetére jutó őstörténet-kutatások eredményei beépüljenek a hazai oktatásba. Erről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt a Hírlapnak, akit Szőcs Géza kulturális államtitkár a nyáron meghirdetett Julianus barát programja kapcsán kérdeztünk. Mint ismert, Szőcs Géza e program keretében genetikai vizsgálatokkal kutatna őseink után, DNS-teszttel ellenőrizve a legelterjedtebb finnugor elméletet.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Magyar kutyafajták]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/magyar-kutyafajtak/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/magyar-kutyafajtak/</guid>
<description><![CDATA[Komondor, kuvasz, pumi, mudi, magyar vizsla. Videók az MTV archívumából. A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A kassai aranykincs]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-kassai-aranykincs/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-kassai-aranykincs/</guid>
<description><![CDATA[Először látható Magyarországon a 20. század egyik legszenzációsabb régészeti lelete, a kassai aranykincs. Erdély és a királyi Magyarország emlékeit, Európa egyetemes értékeit, a szlováksággal közös magyar történelmi örökség páratlan értékű darabjait a nagyközönség 2010. február 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításán tekintheti meg. A 2920 aranypénzből, három emlékéremből és egy 214 cm hosszú reneszánsz aranyláncból álló kincset rejtő rézdobozt 1935. augusztus 24-én találták Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Nagy-Morávia mint az „ősszlovákok” állama]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/nagy-moravia-mint-az-osszlovakok-allama/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/nagy-moravia-mint-az-osszlovakok-allama/</guid>
<description><![CDATA[Matúš Kučera Szvatopluk király (Kráľ Svätopluk) című könyve a Szvatopluk szobor leleplezésének alkalmából jelent meg. A kiadvány jól megmutatja, milyen kockázatokkal jár, ha a történész a politika szolgálatába áll. Abban az erőfeszítésében, hogy Nagy-Moráviát mint az „ősszlovákok” államát mutassa be, M. Kučera nem zavartatja magát olyan „puszta” tények által, melyek szerint ennek az államnak a súlypontja Dél-Morvaországban volt. Szerinte a központi vásárokat sem tarthatták Mikulčicén, ahová a régészek helyezik őket, csak Nyitrán vagy Pozsonyban, mert „furcsa vásárok lettek volna azok, ahova nem lehetett hajóval eljutni”. Ha Kučera képzettebb lenne szakmailag, akkor tudná, hogy Mikulčice a Morva folyó partján fekszik, amely hajózható, és a folyó medrében találtak is hajómaradványokat.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Az Landorfejírvár elvesztésének oka e vót, és így esött - 2. rész]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/landorfejirvar-elvesztesenek-oka-2/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/landorfejirvar-elvesztesenek-oka-2/</guid>
<description><![CDATA[Más avagy harmadrendbeli hadának es parancsolt vót az boznai pasának, az hercegovinai és orbonazországi szancsákokkal egyetömbe, hogy ők mindön népökkel Boznábul az Száván általköltöznének, és Magyarország felől az király országán az magyarok rémölésére őhozzá Szerömbe, Fejírvár alá rabolással, égetéssel, amivel nagyobbal lehetne, úgy mennének, kik az császár parancsolatja szörint költöztek vót által a Száván Gredistye réven tizönhétezer emberrel, Posgának egy részén és Valkónak és Szeröm vármegyéknek a közepén általmenvén, nagy égetéssel és rabolással mentek vót Fejírvár alá császárhoz.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Az Landorfejírvár elvesztésének oka e vót, és így esött - 1. rész]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/landorfejirvar-elvesztesenek-oka-1/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/landorfejirvar-elvesztesenek-oka-1/</guid>
<description><![CDATA[Midőn László király látta vóna, hogy ő hadakozással és fegyverrel Magyarországot a török ellen meg nem oltalmazhatná, ő maga es nem arra való vóna, hogy hadakoznék, az magyari urak es kedig (kikkel ő semmit nem bírhat vala) nem az ország oltalmára viselnének gondot, hanem ki-ki mind az ő maga hasznát keresné, és egymást gyűlölséggel és háburóval kergetnék, és ezalatt a török naponkint hatalmaznék, és az végvárakba mind Boznába s mind Horvátországba és Tótország végébe sokat elvett vóna, kiket király csak költséggel sem tarthat vala az magabíratlanságtul, gondolta azt magába: hogy ő az törökökkel frigyüt tegyen, és megbékéljék vele.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A komondor származásának rejtélye]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-komondor-szarmazasanak-rejtelye/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-komondor-szarmazasanak-rejtelye/</guid>
<description><![CDATA[Nyelvészeink szerint a komondor szó kun eredetű: gumandur, jelentése kun, kunokhoz tartozó. Mai jelentését a komondor kutya, eb szókapcsolatban nyerte. Ennek első tagja a komondor magába szívta az egész szókapcsolat jelentését (ugyanúgy, mint pl. farkasállat = farkas). A komondor szó eddigi ismereteink szerint első ízben 1454-ben fordul elő, ám mint családnév. Köznévként egy 1519 körüli írott emlékben fordul elő először.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Az első szkíta-hun történeti alkotmány]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/az-elso-szkita-hun-torteneti-alkotmany/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/az-elso-szkita-hun-torteneti-alkotmany/</guid>
<description><![CDATA[A 19. századi magyar történészek körében még egyértelmű volt az, hogy az Anonymus által megörökített vérszerződési eskü volt az első magyar történelmi alkotmányának alapja, amikor is a szövetséget kötő törzsek szabályozták az új államot vezetők jogait és kötelességeit. Az ősi magyar jogszokás nem egyedülálló, hiszen a szkíta és hun népek között nagyon változatos formákat találunk.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Szkíta kori fegyverarzenál az Alföldön]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/szkita-kori-fegyverarzenal-az-alfoldon/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/szkita-kori-fegyverarzenal-az-alfoldon/</guid>
<description><![CDATA[A szkíta korban használt fegyverek szinte teljes köre felszínre került a Nemzeti Örökségvédelmi Központ bátmonostori ásatásán. A leletek között egy akinakész (rövidkard), két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A történelemhamisítás fellegvárai]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-tortenelemhamisitas-fellegvarai/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-tortenelemhamisitas-fellegvarai/</guid>
<description><![CDATA[Húsz évvel a rendszerváltás után is folytatódik a történelemelferdítés Erdély két leglátogatottabb várkastélyában. Noha mind Törcsváron, mind Vajdahunyadon történt némi áttörés a kastélyok történelmének hitelesebb bemutatása terén, a világszerte ismert két épület magyar jellegére elvétve mindössze néhány mondat utal. Míg a törcsvári „Drakula-kastélyban” a történelem jóformán 1920 után, a román királyi párral kezdődik, a vajdahunyadi vár falai között is sűrűbben találkozni a véres kezű és -szájú, mitikus román gróffal, mint Hunyadi Jánossal vagy fiával, Mátyással. A történelmi csúsztatások és féligazságok nem csak a magyar látogatókat zavarják; a jelenlegi helyzetet a Krónikának nyilatkozó Stelian Arcadie Mândruţ tudományos kutató is élesen bírálta. ]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Honfoglaló őseinkre bukkantak Nagykörűben]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/honfoglalo-oseinkre-bukkantak-nagykoruben/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/honfoglalo-oseinkre-bukkantak-nagykoruben/</guid>
<description><![CDATA[Honfoglalás-kori sírokat találtak Nagykörűben a napokban. A temetkezési helyre az európai uniós pályázati támogatásból épülő új bölcsőde alapjának kiásása közben bukkantak rá a kivitelező cég dolgozói. Nagykörűben egyébként több alkalommal is találtak már honfoglalás-kori sírokat, mely leletekből többet is — éppen az 1891-ben feltártakat — a Magyar Nemzeti Múzeum őriz.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Kárpát-medencei szőlőfajták]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/karpat-medencei-szolofajtak/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/karpat-medencei-szolofajtak/</guid>
<description><![CDATA[Ha Somló, akkor juhfark, ha Sopron, akkor kékfrankos, ha Mór, ezerjó. Hogyha Tokaj hegyalja, akkor furmint, hárslevelű. Csókaszőlő, cirfandli, bakator. Ezeknek a többszázéves Kárpát-medencei fajtáknak eredek a nyomába.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Finnugor rokonságunk legújabb kérdései]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/finnugor-rokonsagunk-legujabb-kerdesei/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/finnugor-rokonsagunk-legujabb-kerdesei/</guid>
<description><![CDATA[A magyar nevének gyökerében iráni, nyelvében finnugor-türk keverék, kultúrájában, népművészetében türk-iráni, politikai szervezetében türk. Kunjaink, besenyőink török nyelvűek, jászaink iráni nyelvűek. Mivel a csekély számú honfoglalóknak csupán töredéke volt finnugor származású, s ők sem a vezértörzshöz tartoztak, mégis hogy lehetséges, hogy egy ilyen - mind lélekszámában, mind katonai és kulturális hatásában - jelentéktelen kisebbség nyelvét veszi át a hatalmas többség?]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[A magyar népköltészet régi török elemei]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/a-magyar-nepkolteszet-regi-torok-elemei/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/a-magyar-nepkolteszet-regi-torok-elemei/</guid>
<description><![CDATA[Keleti eredetű elemek három hosszabb időszakban kerülhettek át közvetlenül a népköltészetünkbe: A honfoglalás előtt, illetve a nyelvileg elszlávosodott, kárpát-medencei, "kései avar" kultúrából. Kiváló nyelvészek elgondolása szerint a honfoglaló magyarok nagy része kétnyelvű (magyar-török) lehetett. A szóban forgó "keleti elemek" két vagy három nyelvcsaládhoz tartozó néptől származhattak.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Néhány megjegyzés faneveinkről]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/nehany-megjegyzes-faneveinkrol/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/nehany-megjegyzes-faneveinkrol/</guid>
<description><![CDATA[A fanevek jelentős szerepet játszanak az egy nyelvet beszélők történetének rekonstrukciójában. Közismert, hogy a különféle őshazák, így az indoeurópai vagy az uráli népek ősi tartózkodási helyeinek lokalizációjában régóta fontos, bár módszertanilag néha vitatott szerepet játszanak a fanevek. Az alábbi cikkemben egy sokkal későbbi korszakkal, a vándorlások és a honfoglalás idejével fogok foglalkozni, bár nem tudom teljesen megkerülni az általánosabb tanulságok levonását sem. A kiindulópontot bükk fanevünk eredetének vizsgálata adta.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Kazária, avagy a „tükör túloldala”]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/kazaria-avagy-a-tukor-tuloldala/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/kazaria-avagy-a-tukor-tuloldala/</guid>
<description><![CDATA[A Kaukázus északi előterében élő türk, iráni, illetve kaukázusi nyelveket beszélő népek története azért is fölöttébb izgalmas a magyar művelődéstörténet számára, mert e népek nagy részéről hitelt érdemlően kimutatható, hogy őseik már a Kr. u. IV-V. században is a mai településterületeiken éltek. Joggal feltételezhetjük, hogy kultúránk megannyi „törökös jegyét" nem csak az interetnikus kapcsolatok révén szerezhettük, és el kell fogadnunk azt a felvetést, hogy a magyar nép etnogenezisében tevőleg is részt vettek olyan türk nyelvű népcsoportok, melyek keleten maradt néprészeinek leszármazottai a Kaukázus északi előterében máig megőrizték nyelvi-etnikai különállásukat.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Álmos VI. könyve]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/almos-vi-konyve/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/almos-vi-konyve/</guid>
<description><![CDATA[Álmos első könyveiből kiderült, hogy a Kazár Birodalomnak nem sikerült a magyar törzseket fennhatóságuk alatt tartani, és amikor a magyarok a Vérszerződésben egyesültek, akkor leküzdhetetlen erővé váltak a judaizáló hatalom számára. A továbbiakban a Kárpátokon kívüli magyarság Bizáncot is megadóztatta, a hatodik könyv forrásmegjelöléseiben pontosan idézek erre példát. Egyetlen világhatalom sem fizet sok-sok tonnányi aranyat, ha nincs arra igen nyomós oka. A Bizánci Birodalom számára ez volt az olcsóbb megoldás, élt is vele.  Gondolja el, micsoda katonai erő az, amely a kor legjobban felszerelt hadseregét ilyen csúfos alkura kényszeríti.]]></description>
</item>
<item>
<title><![CDATA[Hunyadi János]]></title>
<link>http://www.szabir.com/blog/hunyadi-janos/</link>
<guid>http://www.szabir.com/blog/hunyadi-janos/</guid>
<description><![CDATA[Hunyadi János középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.]]></description>
</item>
</channel>
</rss>
