Ancient history - Ókor, őstörténet Scythia - Szkítia Pyramids - Piramisok Sumerian clay tablet - Sumér agyagtábla Sumerians - Sumérok Assyria - Asszíria Ancient Egypt - Ókori Egyiptom Egyptian hieroglyphs - Egyiptomi hieroglifa Scythian treasure - Szkíta kincsek Sarmatian - Szarmata

Nyelveszet

A „finnugor” elmélet rejtélyei és a magyarság eredete

Z. Tóth Csaba

Az Európában „rokontalannak” aposztrofált magyarság „finnugor” eredetének nyelvi és néprajzi-történeti hipotézise, mint ismeretes, azokon a többé-kevésbé kósza s gyakran eltorzított híreken alapult, melyeket kezdetben különböző utazók terjesztettek.







Ősmagyar vita – Nem védte meg elméletét Baski Imre

Történelemportál

Nem jött el Baski Imre arra a Napkút Kiadó által szervezett könyvbemutatóra, amelyre a kazakisztáni madijarok törzsével kapcsolatos szakmai vita céljából invitálták. A nemzetközi hírű kazak történész, Ajbolat Kuskumbajev Magyarok keleten és nyugaton címmel megjelent tanulmányában lényegében komolytalannak minősíti Baski Imre madijar törzzsel kapcsolatban megjelent munkáit. Tételesen és több szempontból cáfolja Ajbolat Kuskumbajev kazakisztáni tudós azt az elméletet, amelyet Baski Imre, az MTA Közép-ázsiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa próbált behozni a köztudatba és a magyar tudományos életbe.

Ismeretlen ókori nyelvet azonosítottak

mult-kor

Egy több mint 2500 éves, az Asszír Birodalomban használt, eddig ismeretlen ősi nyelv nyomait találták meg régészek Törökországban. Az ókori Tušhan város valószínűsíthető helyén található Ziyaret Tepe török településen dolgozó kutatók úgy vélik, a nyelvet a mai Irak és Irán határán fekvő Zagrosz-hegység vidékéről származó üldözöttek beszélhették. Az eddig elemzett 60 név közül egy-kettő valóban asszír, továbbá néhány még az asszírral rokon nyelvek családjából származik, azonban a nagy többség egy korábban ismeretlen nyelvhez tartozik.

Ononmasticon Turcicum – Turkic Personal Names

Rásonyi László, Baski Imre

Az Ononmasticont 2007-ben az amerikai Indiana University adta ki két kötetben. A szótár jelentősége abban áll, hogy megjelenése előtt nem létezett olyan névtár, amelyik közel 40 régi és mai török nép ilyen gazdag személynévanyagát tárja a kutatók elé, azelőtt a török nevek csak nehezen hozzáférhető források tucatjaiban szétszórtan voltak fellelhetők.

A honalapítás vitás eseményei. A kalandozások és a honfoglalás éve.

Király Péter

A számos történész által is sokszor már idézőjelbe tett, elavult, romantikus hangulatú kalandozások helyett a szerző a prózaibb, de kétségtelenül pontosabb és szakszerűbb honalapító hadak/hadakozások/háborúk/harcok, illetve a jelző nélkül is használható hadjáratok terminus használatát ajánlja a történettudományi szakmunkákban. A honfoglalás terminus ellen is kifogást emel a szerző mondván, hogy az erőszakos foglalásra utal, miközben ilyesmiről a rendelkezésre álló információk szerint szó sem volt; helyette a honalapítás szakkifejezés használatát ajánlja. Ezekkel az egyébként nem előzmények nélküli javaslatokkal minden további nélkül egyet lehet érteni, annál is inkább, mivel visszás voltukat számos történész is érzi.

A magyar pásztorok nyelvkincse

Herman Ottó

A magyar nép történelmileg fel nem jegyzett idejéből kíván annyit a mennyit lehet, előnkbe varázsolni, de úgy, hogy állításaiban ne csak az ábrándozók higyjenek, hanem azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a ki sohasem szeretett kitaposott útakon járni, a magyar nép eredetének helyét új módszer szerint kutatta. Tartalom: ősfoglalkozás, pásztorlelkület, káromlás, bölcsesség, pásztorok, csikósok, gulyások, jószág, szarvasmarha, juh, kecske, disznó, szamár, élősdiek, kutya, ló, pásztorfüvészet, halászat.

Finnugor rokonságunk legújabb kérdései

Idesüss

A magyar nevének gyökerében iráni, nyelvében finnugor-türk keverék, kultúrájában, népművészetében türk-iráni, politikai szervezetében türk. Kunjaink, besenyőink török nyelvűek, jászaink iráni nyelvűek. Mivel a csekély számú honfoglalóknak csupán töredéke volt finnugor származású, s ők sem a vezértörzshöz tartoztak, mégis hogy lehetséges, hogy egy ilyen - mind lélekszámában, mind katonai és kulturális hatásában - jelentéktelen kisebbség nyelvét veszi át a hatalmas többség?

Néhány megjegyzés faneveinkről

Róna-Tas András

A fanevek jelentős szerepet játszanak az egy nyelvet beszélők történetének rekonstrukciójában. Közismert, hogy a különféle őshazák, így az indoeurópai vagy az uráli népek ősi tartózkodási helyeinek lokalizációjában régóta fontos, bár módszertanilag néha vitatott szerepet játszanak a fanevek. Az alábbi cikkemben egy sokkal későbbi korszakkal, a vándorlások és a honfoglalás idejével fogok foglalkozni, bár nem tudom teljesen megkerülni az általánosabb tanulságok levonását sem. A kiindulópontot bükk fanevünk eredetének vizsgálata adta.

Az írástudók felelőssége

Bakró-Nagy Marianne

Minden tudományágnak érdeke, hogy időközönként számot vessen eredményeivel. Szembenézzen azzal, hogy akár kialakulásának időpontjától kezdve tudományos elemzéseinek tényanyaga, annak kezelése, a módszerek, az elméletek, amelyeket felhasznál vagy éppen kialakít, a tudósi magatartás, kutatói etika, mely mindennek létrehozója, milyen mértékben vagy értelemben produkált maradandó tudományos értéket, megfelel-e a tudományos kutatástól elvárhatóaknak.

Finnugor rokonságunk kérdései

Idesüss

Bizony maguk a szakemberek között is akadnak szép számmal, akik összemossák a nyelvi és az etnikai rokonságot. A finnugorizmus téves értelmezése tehát elsősorban a közoktatás és ismeretterjesztés hibájának tudható be. Amíg maguk a szakemberek között is akadnak olyanok, akik félrebeszélnek, addig ne csodálkozzunk, hogy a laikusok között is találkozhatunk kifogásolható vélekedéssel.

László Gyula, a magyar őstörténet kutatója

Klima László

Az Őstörténetünk legkorábbi szakaszainak megírásával László Gyula új kutatási irányt jelölt ki, melyekhez új módszereket keresett. Félévszázaddal műve megírása után, most kezd kibontakozni, gyerekbetegségeiből kigyógyulni az európai népek, s benne a finnugorok őstörténetét komplexen vizsgáló tudományos irányzat.

Tudomány vagy cenzúra?

Idesüss

A Hami nevezetű blogger Történelem mindenkinek blogjában Szőcs Géza és a finnugrizmus kalandjai címmel egy posztot jelentetett meg, melyben a tudományos diskurzus szükségességét hangsúlyozta a magyar őstörténet terén, egyben Szőcsöt támadva néhány gondolatával kapcsolatban. A posztra reagált Idesüss, akinek hozzászólását a cikkíró kicenzúrázta - annak ellenére, hogy hangneme kulturált és gyűlölettől mentes volt, példaként pedig közismert finnugorista tudósokat szólaltatott meg. Hogy mi a célravezetőbb, a Hami-féle cenzúra avagy az Idesüss által szorgalmazott interdiszciplináris kutatások, az Olvasó majd eldönti.

A hunok öröksége

Az utóbbi másfél évtizedben a külföldi tudományos közéletben új lendületet kapott a hunok kutatása, melynek eredményeit szinte évi rendszerességgel nemzetközi tudományos konferenciákon ismertetik. A tanácskozások résztvevői, elsősorban régészek és történészek keleten és nyugaton egyaránt jelentősen átértékelték a sztyeppei világ kiemelkedő népének, a hunoknak a szerepét. Az eddig megjelent számos publikációkból már elég egységes kép rajzolódik ki a hun világról, és most az lenne a világon él kutatók feladata, hogy megalkossák a hun monográfiát. Ez a kötet ennek a nagy monográfiának az alapjait megpróbálja lerakni, de a pontos kidolgozása a jövő feladata lesz, amelyhez számos kutató csatlakozik majd.

Az uráli-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól

Götz László

Amikor a 19. század derekán Hunfalvy Pál és Budenz József A. Schlözer göttingai iskolájának finnugor-magyar leszármaztatásai elképzelését magukévá tették és annak nyomdokain haladva megkezdték a magyar és a finnugor nyelvek széleskörű, részletes összehasonlítását, csakhamar kitűnt, hogy a magyar egyezések - pontosabban mondva párhuzamok - száma az egyes finnugor nyelvekben nagyon különböző. De hasonló volt a helyzet a finn nyelvek egymás közötti megfeleléseinél is. Ebből a jelenségből arra következtettek, hogy az egyes finnugor népek, népcsoportok szakaszonként váltak ki egy eleve feltételezett, egységesnek vélt ősnépből, illetve nyelveik fokozatosan különültek el egy - ugyancsak hipotetikus - közös ősnyelvtől.

A Glossary of Historical Linguistics

Lyle Campbell, Mauricio J. Mixco

This work is highly recommended for beginner and advanced students of historical linguistics, as well as for seasoned professionals who would not mind having a new resource to the subject matter, whether for use in teaching or to search for alternative ways to define or explain concepts and terms. This glossary is more accessible and concise than the only other similar resource in English.

Sumerian, Proto-Uralic, Proto-Finno-Ugrian and Hungarian

Prof. Dr. Alfréd Tóth

In this study I will prove that the so-called Sumerian Hypotheses of Hungarian is true. This does neither mean that Hungarian is the same as Sumerian, nor does it mean that Hungarian alone has Sumerian as its ancestor language. What I will prove with the present study is that at least 731 Hungarian lemmata which are shared by at least 1 more lemma in at least one other member of the Finno-Ugric language family can be traced back to Sumerian.

A finnugor rokonság megítélése az őstörténeti tudományokban

Klima László

Ez a finnugor rokonság nekünk gyanús. Saját tudományunk eredményeivel nem tudjuk alátámasztani azt, amiben hinni szeretnénk - a finnugor rokonságot. A honfoglaló magyarság anyagi kultúrájában ugyanis nem találjuk a finnugor eredetű elemeket.

Az ősműveltségek és az areális nyelvelmélet

Ruzsinszky László

Az egységes indogermán ősnyelv feltételezésének kényszere nem áll fenn. Ezzel annak a szükségessége is megszűnik, hogy közös őshazát, egységes embertani fajtát és kultúrát kelljen posztulálnunk.

Fodor István: Őstörténet és honfoglalás c. kötete a nyelvrokonságról

Varga Géza

A Kossuth Könyvkiadó által kiadott sorozat első kötete íródott a legvitatottabb témákról. A szerző a finnugrista álláspontot adja elő. A kritikusnak a hibalista összeállítása maradt.

Answer to: The Proto-Sumerian Language Invention Process

Dudás Rudolf

Minden további hozzászólást megelőzően nagy tisztelettel tartozok a Kaliforniai Egyetem UCLA emeritus professzorának megnyilatozásáért. A hozzászólás folyamán elkerülhetetlen lesz nem észrevenni, hogy az Új Világban kialakult bölcseleti felfogás több szempontból különbözik az Óvilági, és méginkább a magyarországi felfogástól. Örvendetesen nyilatkozik meg benne a tárgyilagos humanizmus.

A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai

Mellár Mihály

Nyelvészeink és történészeink előszeretettel származtatják idegenből a magyar alapszókincset. Ebben az öncsonkításban nincs rendszer, nincs módszer, csak hatalmi érdekeket szolgáló „tudományos érvek". Bach Sándor idejében a legnyomósabb „tudományos érv" a Citadella helyőrsége volt, azt erősítette tovább a Szabadság téri szovjet emlékmű. A nyomás mára, a Tubessel új irányt vett. Alapszókincsünk megcsonkítása önkényes és ártalmas, ezért végső ideje valóságos rendszerbe rakni nyelvünket: olyan rendszerbe, mely tárgyilagosan eldönti, hogy egy szó a magyar nyelv szókincséhez tartozik-e.

A mellérendelő szemléleti mód - A magyar műveltség keleti kapcsolatai

Cser Ferenc

Lükő Gábor A magyar lélek formái c. 1942-ben kiadott munkájában a magyar népi alkotásokat alapvetően mellérendelő jellegűnek méltatta. Gordon Childe Az Árják c. 1926-ban kiadott könyvében az indoeurópaiak sikerét nyelvük alárendelő szemléletével indokolta. A jelen munkában bemutatom a két szemléleti mód lényegét, meghatározom a történeti hátterüket és kimutatom, hogy a magyar műveltséget jellemző mellérendelés az emberiség ősi szemléleti módja.

Történelmi nyelvészet és a finnek eredete

Dr. Angela Marcantonio

Az elmúlt két évtizedben Finnországban, s a határain túl is számos kiadvány jelent meg a tudomány több területén, mint a nyelvészet, embertan, régészet, örökléstan területein, melyek - a maguk szakterületén belül - mind megkérdőjelezik a megállapodott, hagyományos uráli (U) elméletet a finnekkel és nyelvükkel kapcsolatban. Hasonlítsuk össze például a nyelvészet területén kívüli munkákat: Dolukhanov (2000a & b); Julku és Äärelä (eds,1997), Julku (2000); Niskanen ( 2000) és Nuñez (1987) műveit; nézzük meg továbbá a következő cikket e kötetben további tájékozódás céljából: ‘Palaeontology: Science or Fiction?‘ (fordítása: Tudomány, vagy tudományos koholmány?)

Vásáry István a Jugria-kérdésről

Varga Géza

A Vásáry István által követett módszertan arra a feltételezésre épül, hogy a kutatás lényegében befejettnek tekinthető, alapvetően új felismerések már nem várhatók, a finnugrista tudomány a megvilágosodottság állapotába érkezett; a másként gondolkodók elmebetegek, akiknek az álláspontjával nem kell foglalkozni.

A magyar-etruszk rokonság kérdése

Tomory Zsuzsa

Mario Alinei nyelvész kilenc tudományos intézet tisztelt tagja, számos könyv és több, mint 200 nyelvészeti cikk szerzője. Az Origini delle lingue d’Europe két kötetben megjelent könyve és a tárgyunkat képező Etrusco: Uno forma archaica di ungherese, magyar kiadásban Ősi kapocs, A magyar-etruszk nyelvrokonság című műve az eddig elfogadott nyelvészeti keretek újraértékelését segíti elő.




Archívum / Archive

anatolia, archeology, assyria, avar, babylon, caucasus, chaldea, egypt, etruscan, finnugor, genetics, hun, indo-european, kelta, linguistics, magyar, media, mitanni, nyelveszet, parthia, persia, regeszet, scythia, subartu, sumer, szabir, szkita, urartu, video,