Ancient history - Ókor, őstörténet Scythia - Szkítia Pyramids - Piramisok Sumerian clay tablet - Sumér agyagtábla Sumerians - Sumérok Assyria - Asszíria Ancient Egypt - Ókori Egyiptom Egyptian hieroglyphs - Egyiptomi hieroglifa Scythian treasure - Szkíta kincsek Sarmatian - Szarmata

Regeszet

Hogyan született meg a világ első városa?

BBC History Magazin

Európa eddig ismert – és nemrég felfedezett – legrégibb városa a sóbányászat, a Föld legelső városa viszont a víztől való függés és a mezőgazdaság jobb megszervezése miatt jött létre – legalábbis Richard Miles régész szerint, aki számos ókori városban végzett már feltárásokat. Fénykorában, valamikor i. e. 3000 körül Uruk 40-50 ezer embernek adhatott otthont. A városfalak hossza meghaladta a 11 kilométert, és a falak mintegy 10 négyzetkilométernyi területet fogtak közre. Ez nagyobb, mint a zenitjén lévő ókori Athén területe.







Ősmagyar vita – Nem védte meg elméletét Baski Imre

Történelemportál

Nem jött el Baski Imre arra a Napkút Kiadó által szervezett könyvbemutatóra, amelyre a kazakisztáni madijarok törzsével kapcsolatos szakmai vita céljából invitálták. A nemzetközi hírű kazak történész, Ajbolat Kuskumbajev Magyarok keleten és nyugaton címmel megjelent tanulmányában lényegében komolytalannak minősíti Baski Imre madijar törzzsel kapcsolatban megjelent munkáit. Tételesen és több szempontból cáfolja Ajbolat Kuskumbajev kazakisztáni tudós azt az elméletet, amelyet Baski Imre, az MTA Közép-ázsiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa próbált behozni a köztudatba és a magyar tudományos életbe.

Pannónia kifosztása

HírTV

Pannónia régészeti leleteinek kifosztásáról beszél Lassányi Gábor régész (Aquincumi Múzeum).

A Seuso-kincsek rejtélye (dokumentumfilm)

Dézsy Zoltán

Dézsy Zoltán A Seuso-kincsek rejtélye című 1994-es dokumentumfilmje.

A Seuso kincsek tragédiáktól övezett rejtélye

RTL Klub

Vajon hogyan képes egy a becslések szerint 40 milliárdot érő, 1700 éves ezüst étkészlet ekkora nemzetközi galibát okozni?

Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét

Múlt-kor, MTI

Minden jel, akár régészeti, akár természettudományos nemhogy nem tagadja, hanem egyértelműen bizonyítja, hogy az úgynevezett Seuso-kincs 14 darabja Polgárdiból származik. A Seuso-kincs az antik kultúra egyik legértékesebb lelete. Tizennégy ismert darabjának - rézüst (ebben volt a kincs többi darabja), ezüstedények, tálak, kancsók és egy szelence - összsúlya 65,5 kilogramm, anyaguk szokatlanul nagy tisztaságú ezüst. A lelet a nevét az egyik tálra vésett versben megörökített tulajdonosáról, bizonyos Seusóról nyerte.

A kormány szabotálja a Seuso-kincs hazahozatalát

MTI

Zelnik István műgyűjtő, múzeumalapító szerint augusztus végén lejár az egykori Pannoniából származó Seuso-kincsek megvásárlásáról aláírt szerződése. A magyar kormány támogatás nélkül nem kerülhetnek vissza hazánkba a római kori kincsek. Az illetékesek és a miniszteri megbízott Hajdú Éva töketlen és dilettáns tevékenységének köszönhetően a magyar állam 1975 óta képtelen a műkincseket visszaszerezni. Az egyetlen pert, amit indított, természetesen elveszítette. A jelenlegi kormány pedig, ahelyett, hogy élne a szenzációs lehetőséggel, szabotálja a hazahozatalt.

Hazajöhet a Seuso-kincs, ha a kormány is úgy akarja

Index

Az Andrássy úti Aranymúzeumáról híres milliárdos műgyűjtő adásvételi szerződést kötött a valószínűleg a 70-es években, Polgárdi környékén illegálisan kiásott páratlan ókori műkincs brit tulajdonosaival. Az ezüstedényeknek saját múzeumot építene, és végrendeletében az államra hagyná azokat. Cserébe annyit kér, hogy ne kobozzák el a határon. Most a válaszra vár.

Még régebbiek a legrégibb barlangrajzok

[origo]

Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket. Immár 41 ezer évesre becsülnek bizonyos spanyolországi barlangrajzokat egy nemzetközi kutatócsoport tagjai. Ezzel a spanyolok pár ezer évvel megelőznék a franciákat, akik nemrégiben jelentették be világelsőségüket néhány barlangfalon talált véset alapján.

2300 éves cickánymúmiát kapott vissza Egyiptom

mult-kor

Egy 2300 éves cickánymúmiát tartalmazó, vélhetően lopásból származó miniszarkofágot adott vissza Egyiptomnak a lipcsei Egyiptomi Múzeum; a fedelén aranyozott cickányt ábrázoló kis fakoporsót a kairói repülőtéren vették át kedden az egyiptomi illetékesek.

Ősi életformáról árulkodik a Törökországban feltárt tízezer éves település

mult-kor

Ismét ásót fognak a régészek a Törökország középső részén található Boncuklu Höyük területén, ahol a tízezer évvel ezelőtti forradalmi életmódváltás, a földművelésre való áttérés mozzanatait kutatják. A település – Boncuklu Höyük – az egyik legrégebbi falu abból a korból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek fokozatosan feladták nomád életmódjukat és elkezdték művelni földjeiket. Az emberek ovális alakú, sártéglából épült lakóházakban éltek, vadásztak, földet műveltek és a régióban élő többi közösség tagjaival folytattak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat.

Ipari kémkedés az ókori Egyiptomban

mult-kor

3500 évvel ezelőtt a képen látható székre hirtelen nagy kereslet lett Európa északi felén. A gyönyörűen kimunkált, elefántcsont berakásos szék érdekessége, hogy kísértetiesen hasonlít a Mezopotámiából ismert, de Egyiptomban elterjedő darabra. A tudósok jelenleg egy lehetséges ókori ipari kémkedés ügyét vizsgálják.

Megtalálták a legendák hatalmas folyóját

[origo]

Miért omlott össze az ókor egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert civilizációja? Rekonstruálták a négyezer évvel ezelőtti tájat az Indus völgyében, és megtalálták a Harappa-civilizáció elveszett ütőerét. Az Indus-völgyi kultúra - más néven Harappa-civilizáció - mintegy négyezer évvel ezelőtt virágzott. Egykor ez a civilizáció volt a legnagyobb a világon: egymillió négyzetkilométerre terjedt ki, az Arab-tengertől az Indus síkságain át egészen a Gangeszig. A mai Pakisztánt, Északnyugat-Indiát és Afganisztán keleti részét is magába foglalta. Az akkori világ lakosságának tíz százaléka élt itt.

Testük is volt a Húsvét-sziget rejtélyes szobrainak

mult-kor.hu

A közkeletű vélekedéssel szemben testük is volt a Húsvét-szigeten található több száz rejtélyes szobornak. A "törzs" részeit most összerakják, de még ez sem ad választ arra a kérdésre, hogy mi lehetett az alkotók célja a több tonnás műremekek felállításával. A legtöbb ember ma azt gondolja, hogy a száz négyzetkilométeres csendes-óceáni sziget emblematikus szobrai csupán fejekből állnak. Az igazság az, hogy a moaioknak testük is volt, amelynek darabjait most kezdik összerakni – tájékoztatott Jo Anne Van Tilburg, az Easter Island Statue Project igazgatója.

A legelső fáraói korona

Juhari Zsuzsanna

A jellegzetes fehér koronás uralkodóábrázolások közül az eddig ismert legkorábbira talált rá Egyiptomban egy nemzetközi kutatócsoport. A predinasztikus időkből származó rajzot, amely Felső-Egyiptom, fehér koronát viselő uralkodóját ábrázolja egy hajóban állva egy legyezőt tartó férfi, valamint két botot tartó férfi és egy kutya társaságában, i. e. 3200 körül vésték bele egy sziklafalba a Nílus nyugati részén, az Asszuántól északra, Kom Ombo közelében lévő Nag el-Hamdulab mellett.

8500 éves ujjlenyomatra bukkantak

MTI

Nyolcezerötszáz éves ujjlenyomatok kerültek elő a törökországi Izmirben, ahol egy újkőkori lelőhelyet tárnak fel a régészek. A Yesilova Höyük elnevezésű lelőhelyre 2003-ban bukkantak, a feltárásokat két évvel később kezdték meg az Ege Egyetem régészei Zafer Derin docens vezetésével. A szakemberek három kultúrréteget különböztetnek meg - a legfelső a korai bizánci időszakból származik, az alatta lévő a római korból, négy méter mélységben viszont az újkőkori letelepedés nyomait fedezték fel.

Rejtett hieroglifákat fedeztek fel a Kheopsz-piramisban

mult-kor.hu

Rejtett hieroglifákat fedezett fel a robot Kheopsz-fáraó piramisában, a vörös festékkel írott szöveg megfejtése esetleg segíthet megérteni, hogy mire szolgált az építmény négy belső járata. A felfedezésről az Annales du Service Des Antiquities de l'Egypte című folyóiratban számoltak be a kutatók.

Óegyiptomi építész sírjában találták meg a világ első szögmérőjét

MTI

A régészek egy 3400 éves, ám a modern háromszögvonalzóra emlékeztető "mérőműszert" is találtak egy óegyiptomi építész sírkamrájában, amely feltehetőleg a világ első szögmérője. A sírkamrában talált tárgyak arra utalnak, hogy Kha és Merit tehetős emberek voltak, az építész koporsójában megtalálták a Halottak Könyvének egyik legkorábbi kiadását is. A férfi a túlvilági útra magával "vitte" a mérőszerszámait is, köztük két szintező lécet: az egyik aranyozott és díszes volt, nagy valószínűséggel az uralkodó ajándékozta meg vele építészét. A másik, kopott fából volt, vélhetően ezt használta Kha napi munkája során.

A régészeti kultúra fogalmának változása és az etnikai identitás azonosítása

Siklósi Zsuzsanna

A régészet tudományággá válása óta a kutatás kulcskérdését jelentette a feltárt leletanyag azonosítása az egykori közösségekkel. Az ismeretek bővülésével és a szemléletmód változásával jelentős különbségek figyelhetők meg e kérdésben a régészettörténet egyes korszakai között. Az őskor kutatásában használt (régészeti) kultúra fogalma alapvetően különbözik a köznyelvben vagy a társadalomtudományokban általánosan használt kultúra-fogalomtól.

Szkíta kori fegyverarzenál az Alföldön

Hirado.hu, NÖK

A szkíta korban használt fegyverek szinte teljes köre felszínre került a Nemzeti Örökségvédelmi Központ bátmonostori ásatásán. A leletek között egy akinakész (rövidkard), két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található.

Hun sztereotípiákat cáfoltak Szibériában

Obrusánszky Borbála

A Bajkál-tó környékét, valamint Mongólia történetét-régészetét és antropológiai eredményeit átértékelő nemzetközi kutatócsoport nemrég tartotta meg első konferenciáját a burjátföldi Ulán Udében. A Burját Állami Egyetem, a Mongol Állami Egyetem, valamint külföldi, a témával foglalkozó történészek és régészek részvételével megtartott tanácskozásokon öt kontinensről érkezők a neolit kortól egészen a középkorig dolgoztak fel és értékeltek tudományos kérdéseket.

Honfoglaló őseinkre bukkantak Nagykörűben

Szoljon

Honfoglalás-kori sírokat találtak Nagykörűben a napokban. A temetkezési helyre az európai uniós pályázati támogatásból épülő új bölcsőde alapjának kiásása közben bukkantak rá a kivitelező cég dolgozói. Nagykörűben egyébként több alkalommal is találtak már honfoglalás-kori sírokat, mely leletekből többet is — éppen az 1891-ben feltártakat — a Magyar Nemzeti Múzeum őriz.

Finnugor rokonságunk kérdései

Idesüss

Bizony maguk a szakemberek között is akadnak szép számmal, akik összemossák a nyelvi és az etnikai rokonságot. A finnugorizmus téves értelmezése tehát elsősorban a közoktatás és ismeretterjesztés hibájának tudható be. Amíg maguk a szakemberek között is akadnak olyanok, akik félrebeszélnek, addig ne csodálkozzunk, hogy a laikusok között is találkozhatunk kifogásolható vélekedéssel.

László Gyula, a magyar őstörténet kutatója

Klima László

Az Őstörténetünk legkorábbi szakaszainak megírásával László Gyula új kutatási irányt jelölt ki, melyekhez új módszereket keresett. Félévszázaddal műve megírása után, most kezd kibontakozni, gyerekbetegségeiből kigyógyulni az európai népek, s benne a finnugorok őstörténetét komplexen vizsgáló tudományos irányzat.

Tudomány vagy cenzúra?

Idesüss

A Hami nevezetű blogger Történelem mindenkinek blogjában Szőcs Géza és a finnugrizmus kalandjai címmel egy posztot jelentetett meg, melyben a tudományos diskurzus szükségességét hangsúlyozta a magyar őstörténet terén, egyben Szőcsöt támadva néhány gondolatával kapcsolatban. A posztra reagált Idesüss, akinek hozzászólását a cikkíró kicenzúrázta - annak ellenére, hogy hangneme kulturált és gyűlölettől mentes volt, példaként pedig közismert finnugorista tudósokat szólaltatott meg. Hogy mi a célravezetőbb, a Hami-féle cenzúra avagy az Idesüss által szorgalmazott interdiszciplináris kutatások, az Olvasó majd eldönti.

Szarvasos pecsétek Mezopotámiából

mult-kor.hu

A Chicagói Egyetem Orientalisztikai Intézetének kutatói egy 6000 éves, érintetlen várost ásnak Szíriában, amelynek segítségével talán jobban megismerhetjük a közel-keleti civilizációk születését, és a városiasodás első évezredeinek nehézségeit.

Aranylelet az Öthalmi dombon

erdely.ma, tortenelemportal.hu

Ritkaság számba menő, honfoglalás kori leletet, aranyból készült szem- és szájfedőket találtak a Móra Ferenc Múzeum régészei egy lovas sírban a Szeged melletti Öthalmi dombon.

Tatárjáráskori kincsek Szank határában

mult-kor.hu

Egy mongol támadás során megsemmisült épületet és a benne megmaradt értékes leleteket tárták fel márciusban a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei Szank határában.

Avar kori temető Dunaharasztinál

Horváth M. Attila

A Dunaharaszti és Vecsés között kijelölt új M0 autópálya-szakasz nyomvonalán egy jelentős avar kori temető sírjait tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei. A lelőhely a Gyáli patak 2. ága mentén, egy homokdomb északkeleti lejtőjén húzódik. Itt két egymástól némileg elkülönülő, jól körülhatárolható egységet alkotó sírcsoportból álló avar temető mintegy 170 sírját tárták fel. A feltárt sírok szinte mindegyike bolygatott volt.

Aranykincsek a honfoglalás korából

MTI, mult-kor.hu

Ritkaságszámba menő, honfoglalás kori leletet, aranyból készült szem- és szájfedőket találtak a Móra Ferenc Múzeum régészei egy lovas sírban a Szeged melletti Öthalmi dombon. Az egyik lovas sírban a halottra arany szem- és szájfedőt helyeztek, a vékonyra kalapált aranylemezek szerepe az volt, hogy letakarja a halott lelkét. Ugyanebben a sírban a harcossal együtt eltemetett ló szemére itáliai ezüst pénzérmét tettek. Az arany szem- és szájfedő ritkaságnak számít a Kárpát-medencében.

A sivatagban is építkeztek a sumérok

MTI, mult-kor.hu

Négyezer éves sumér települést tártak fel Irak déli részén. A régészeti helyszín Dzikár tartományban, Nasziríjától 80 kilométerrel dél-keletre, a sivatagban, az ókori Ur városának közelében található.

Csúcslovakkal hódítottak a honfoglaló magyarok

MTI, mult-kor.hu

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok, és ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot – közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója. Ezek voltak a csúcslovak, ma is azok. A Genetikai Intézet az MTA Régészeti Intézetével közösen honfoglalás kori temetőkből származó csontvázak anyai és apai ági öröklődési vonalait vizsgálta, összehasonlítva az adatokat a ma élő magyarokéval és székelyekével.

Szarmata kemence Kecskeméten

mult-kor.hu

A Hun Birodalom egyik településének gazdagságát bizonyító leletekre bukkantak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei a Kecskemét mellett épülő Mercedes-gyár területén. Az előkerült leletanyagok révén igen pontosan rekonstruálni lehet az itt élt népek életét, szokásait, most viszont az is kiderült, hogy a helyi közösség a korabeli viszonyok között meglehetősen gazdagnak számított.

Ősi kultuszhelyek a Kelet-Káspi térségben

Z. Tóth Csaba

Kevésbé kutatott terület volt eddig a Káspi- és Aral-tó között fekvő óriási kiterjedésű táj, melynek szélsőséges viszonyai évezredek óta lehetetlenné tették, hogy ott emberi élet tartósan megtelepedjék, s így kialakult a nézet, hogy arrafelé nem is nagyon érdemes keresgélni. Ezért volt meglepő, hogy 1983 óta egy nomád, félnomád kultúra ősi szentélyeit találták meg az orosz régészek ebben a régióban, az Usztyurt-fennsík északnyugati részén, mely ma Kazahsztánhoz tartozik. A legfeltűnőbb a leletegyüttesben a több mint 100 kőszobor, melyek nomád harcosok álló alakjait ábrázolják.

A hunok öröksége

Az utóbbi másfél évtizedben a külföldi tudományos közéletben új lendületet kapott a hunok kutatása, melynek eredményeit szinte évi rendszerességgel nemzetközi tudományos konferenciákon ismertetik. A tanácskozások résztvevői, elsősorban régészek és történészek keleten és nyugaton egyaránt jelentősen átértékelték a sztyeppei világ kiemelkedő népének, a hunoknak a szerepét. Az eddig megjelent számos publikációkból már elég egységes kép rajzolódik ki a hun világról, és most az lenne a világon él kutatók feladata, hogy megalkossák a hun monográfiát. Ez a kötet ennek a nagy monográfiának az alapjait megpróbálja lerakni, de a pontos kidolgozása a jövő feladata lesz, amelyhez számos kutató csatlakozik majd.

A szlávok régészeti kutatása hazánkban

László Gyula

Nyilvánvaló, hogy az a feltételezés, hogy a honfoglaláskor az egész Kár­pát-medence szláv lett volna, té­ves. A griffes-indások késő avar-kori népessége jóval na­gyobb tömegű lévén be is olvasz­totta magába a hódítókat. Szőke Béla megállapításai nyomán tel­jesen megváltozott az a kép, amelyet Hampelre támaszkodva Fehér Géza is képvi­selt, azaz, hogy a halántékkarikás temetők szláv népességet jelentenek. Ezek jó része ugyanis kétségkívül a magyar köznép temetője.

Magyar kutató járt a hunok fővárosában

mult-kor.hu

A mongol kutatók kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk - mondta el dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista a Múlt-kornak. Jelenleg a mongolista történészek azon az állásponton vannak, hogy a hunok hozták létre azt a sajátságos pusztai államformát, melynek egyes elemei évszázadokon keresztül megőrződtek. Szintén egységes álláspont alakult ki a xiong-nu és a hun nép azonosságáról, sőt a kínai nyelvészek azt is tudni vélik, hogy a xiong-nu kifejezés valójában egy hunnu alakot ad vissza, a régi kínai kiejtés alapján.

A hun lovastemetkezések – magyar vonatkozásokkal

Érdy Miklós, Erdélyi István

Dr. Érdy Miklós, amerikai magyar orientalista 2001 második felében szép könyvvel lepte meg olvasóit, melyben az utóbbi évtized szívós kutatómunkájának eredményeit tárja elénk. Az izgalmas probléma lényege: van-e közük az ázsiai hunoknak az Európában a 4. század utolsó harmadában megjelent hunokhoz, vagy sem? A neves szerző régészeti források alapján keresi erre a választ, és – úgy látszik– sikerrel.

A kunhalmok védelme és megmentésük lehetőségei

Kiss Csaba

A kunhalmok mesterséges eredetű földtani képződmények (építmények), amelyek tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedően értékesek, az Alföld nagytáj sajátos antropogén formakincsei. Mint tájelemek harmonikusan illeszkednek a sík környezetbe, a nézelődő számára esztétikai látványt nyújtanak. A kunhalmok pusztulása (megsemmisülése) főleg e századunk közepétől vészes méreteket öltött. Az egykori több tízezer halomból mintegy 5 %-uk (kb. 2000 db) azonosítható be, de jelentős részük ezeknek is súlyos retorziót szenvedett. Felismervén, hogy a halmok több szempontból is Magyarország kivételes unikális értékű tájelemei, sokan szót emeltek mellettük.

A honfoglaláskori szlávokról

Radics Géza

Radics Géza összefoglalója a honfoglaláskori szlávokról és a finnugor elmélet tárgyi bizonyítékairól.

A finnugor rokonság megítélése az őstörténeti tudományokban

Klima László

Ez a finnugor rokonság nekünk gyanús. Saját tudományunk eredményeivel nem tudjuk alátámasztani azt, amiben hinni szeretnénk - a finnugor rokonságot. A honfoglaló magyarság anyagi kultúrájában ugyanis nem találjuk a finnugor eredetű elemeket.

Szenzációs kutatási eredmények a honfoglaló magyarokról

National Geographic

Fordulatot hozhat a honfoglaláskor kutatásában az az új eredmény, amelyről a Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület konferenciáján számolt be Fóthi Erzsébet, a Természettudományi Múzeum munkatársa. Szerinte embertani szempontból egységesen keleti típusú, a korai bolgárokhoz hasonló nép érkezett a honfoglalás idején a Kárpát-medencébe.

Szabir őstörténeti adalékok

Bíró József

Az őstörténelem-kutatást az archaeológián kívül sokáig a Bibliára, mitológiára és főleg az ókori görög és római történetírók munkáira alapozták. Az újabb tudományos eljárások, az összes tudomány együttes eredménye megváltoztatja az őstörténelemről eddig alkotott képet.

Dél-Anatólia

Bíró József

A dél-anatóliai települések jelentősége őstörténelmünk szempontjából az a tény, hogy az utóbbi időben több tudós és szakértő egybekapcsolja ezeket a településeket az észak-mezopotámiai kultúrkörökkel.

A Termékeny Félhold, Elam/Susiana

Bíró József

A szabir őstörténelem szempontjából nagy jelentőségű a Termékeny Félhold térköre, ugyanis ez az ősszabir terjeszkedés első fázisa és a későbbi szabir nagyhatalom kifejlődésében is nagy szerepet játszik

Turkesztán, Halaf

Bíró József

Európa mellett a másik fontos újkőkori szabir terjeszkedési területkör volt Turkesztán (Khorezm) a Szir-Darja és Amu-Darja folyók mentén. Ezt a területkört a szakirodalom sokszor az emberiség másik bölcsőjének nevezi (Mezopotámia után). A Jeitun kultúra (Turkesztánban) tökéletes hasonlóságot mutat a mezopotámiai Hassuna kultúrával. Párhuzamot vonhatunk a későbbi turkesztáni Anau I. A. és a Hassuna I. A. szintek kultúrái között is.

Shanidar, Jarmo, Hassuna

Bíró József

Régészeti leletekkel igazolható, hogy a szabir őstörténelem Közel-Keleten, Mezopotámiában kezdődik a Nagy Zab folyó felső szakaszánál, Shanidar Zawi Cheminél. Ez a népcsoport nemesíti először a növényeket, szelídíti az állatokat. Kezdetleges földművelő életmódjukat bizonyítják pattintott és csiszolt kőszerszámaik, őrlőedényeik.

Szabirok

Bíró József

A SA, SU subar ősnépről már a legrégibb ékírásos agyagtáblák írnak. A subarokat az agrárforradalom kezdetétől az újkőkoron keresztül az ókorba tudjuk vezetni az agyagtáblák segítségével (Schaeffer régész ásatásai alapján). Az agyagtáblákon subarnak megjelölt népet P. Dhorme azonosítja a klasszikus történetírók Saspeires, Sapeires, Sabeires, Sabiroi és Saberoi (vagyis szabir) elnevezések alatt feltüntetett népnevekkel.

Subarda, Catal Hüyük

Bíró József

Dél-Anatólia legfontosabb újkőkori régészeti lelőhelye a Konya síkságon Catal Hüyük. A hatalmas, 13 hektárnyi nagyságú ásatási domb keleti részén 14 réteget tárt fel az angol régész, James Mellaart. Szerinte egy évezrednyi megszakítás nélküli fejlődést mutat (kb. i. e. 6700-5700-ig), majd a város i. e. 5700 után a folyó túlsó partjára települt át.

Dél-Anatólia a neolitikumban

Bíró József

A német tudósok e területkör őslakosságát szabirnak nevezték, és most az anatóliai, Taurus Hegységek menti neolitikus kultúrák Észak-Mezopotámia újkőkori kultúrköréhez való csatolása - angol tudósok által - még jobban megszilárdítja a szabir őstörténelem közel-keleti alapjait.

Őskori sztrádán száguldoztak az első szekerekkel

Múlt-kor, Discovery News, MTI

A világ első földművelői kétkerekű, tevék és bikák által vontatott kocsikkal közlekedtek - derül ki 5-6 ezer éves modellek, kultikus tárgyak vagy játékok elemzéséből, amelyekre Türkmenisztánban bukkantak a régészek.

Töprengések egy sztyeppei ötvösről

RMaria

A Kárpát-medencében letelepült népek művészetének ornamentikáját elemezve kevés kutató tér ki a Fenlaki lovassírban talált ötvös-szerszámokra.

Átértékelik a gepidák történelmét

Obrusánszky Borbála

Miután a nemzetközi kutatásnak az elmúlt években a sztyeppe történetének számos kérdését sikerült átértékelni, a külföldi szakemberek most a Kárpát-medence hun Attila utáni és avar kor közötti (453-567) történetét kezdik felfedezni, illetve forrásszövegek és régészeti leletek alapján megpróbálják a hunok, szarmaták és a gepidák életét tisztázni. Ezt teszi Herwig Wolfram, osztrák kutató is, aki szerint sokan alulbecsülik a hun globalizáció hatásait, és szükség lenne a korszak történelmének pontosítására is.

100 éves a Keleti ezüst

Zegernyei

A Keleti ezüst az egykori Perzsiában egykoron uralkodott Szaszanida dinasztia fémművességének emlékeit mutatja be. Hogy mi ebben a finnugor? E tárgyak – korsók, tálak, csészék – többsége finnugor területről került elő. És mi benne a magyar? Az edényeken ábrázolt jelenetek és díszítő motívumok párhuzamai a Kárpát-medencében talált, és a honfoglaló magyarokkal kapcsolatba hozható nagyszentmiklósi kincs edényein láthatók.

A szabir-magyarok őstörténete I-III.

Bíró József

Őstörténeti kutatásaim közben, az emberiség legrégibb írott történetét vizsgálva fontos megállapításra jutottam. A múlt század elején és közepén a régészek, nyelvészek és történészek megemlékeznek egy népről, mely már jó néhány ezer évvel a sumirok megjelenése előtt Mezopotámiában élt. Ez a nép a su-subar, vagyis a szabir népcsoport.

Keleten kél a nap I.-V.

Götz László

Régészeti, nyelvészeti és őstörténet-tudományi értekezések a magyarság távol-keleti eredetéről. A távol-keleti rokonság kutatásához nélkülözhetetlen forrásmunka. Götz a bécsi egyetemen régészeti és őstörténeti tanulmányokat folytatott. Ötkötetes tanulmánya népünk és nyelvünk eredetével foglalkozik.




Archívum / Archive

anatolia, archeology, assyria, avar, babylon, caucasus, chaldea, egypt, etruscan, finnugor, genetics, hun, indo-european, kelta, linguistics, magyar, media, mitanni, nyelveszet, parthia, persia, regeszet, scythia, subartu, sumer, szabir, szkita, urartu, video,