Szabir
Kik lehettek Hérodotosz „isszedonjai”?
Noha a forrásokban sosem jelenik meg az isszedon = szavárd, szabir azonosítás, Plinius, Ptolemaios adatai mégis fontos hozzájárulást jelenthetnek ahhoz a fentiekkel is jelentősen támogatható feltevéshez, hogy a szavárd-magyarokat régebben „isszedonoknak” is nevezhették a hozzájuk eljutó pontusi szkíta és görög kereskedők. A szavárd-magyarok lehettek a proto-árja gyökerű „Iszety-szövetség” domináns népe, akik a kelet-uráli Iszety-folyó mentén és tágabb térségében egy letelepedett, fémműves, pásztori, majd ún. „finnugor” nyelvi, ill. a vaskorban jelentősebb nomád, félnomád (szaka, szarmata, ogur) elemekkel is gyarapodó kultúrát hoztak létre: az Itkul-kultúrát.
Restitutio Historiae Veterum Magarii - A magyar őstörténet helyreállítása
Az istennő keresése. Aveszta - az óiráni szent hagyomány. Honfoglaláskori tarsolyainkról. Lurisztán-Kaukázus-Urál-vidék-Kárpát-medence - újabb adalékok a 9.-10. századi magyar hajfonatkorongok eredetéhez. Genetikai „rokonságok” napkelettől napnyugatig.
Hunni Redivivus. Dzsagfar Tarihi...
Árpád „de genere Turul”
A krónikák szövegelemzésének Szovárd-történetéről szóló szakaszában már jeleztem, hogy Kézai Turul nemzetségének problematikáját annak többoldalú jelentőségéhez mérten külön fejezetben fogom tárgyalni. E téma egyébként nem aktuális okokból van e tanulmányba „ideráncigálva”, hanem, mint láttuk, szerves része a Szovárd-kérdésnek, közvetve egyik meghatározója a Szovárdok eredete tematikájának. A téma legfontosabb adata a Kézai-krónika magyar történetének 27. capitulumában, tulajdonnévként áll előttünk, ahol is a primus capitaneus Árpádról
az áll: „Arpad, filius Almi, filii Elad, filii Vger de genere Turul”.
A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből.
Az Árpád-korhoz kötődő tematikát Benkő Loránd Anonymus gesztájából bontja ki legszívesebben. A Szovárd-kérdést tárgyalva is erre támaszkodik leginkább, mivel azonban a nyomok itt az ősmagyar korba, a vándorlások időszakába is elvezetnek, egyenrangú forrásává válik egy másik fontos mű is, Konsztantinosz bizánci császárnak a birodalom kormányzásáról írott munkája (DAI.). E két nyelvemlékünk a honfoglalás körüli évszázadokra vonatkozóan a magyarság nyelv- és névtörténetének, de jószerével az egész történelmének is megkerülhetetlen sarokköve, amelyeket tudósgenerációk sora vallat hosszú idők óta.
Ötezer év szabir-magyar történelem
A szabir/szovárd népnév lehetséges és megvizsgálandó előfordulásai Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint a steppén. Subir-ki, Subar-tu, Suwar-dāta, Syavarshana/Siyavush, Saspeires, Syspiritis, Sardi Scythae, Souardenoi, Sardenae, Sawars, Saviroi, Sappheres, Suwar, Sabini/Savini, Caviri, Sawirk/szavirok, Siyawardiya/szjavárd, S'pyry, Servotioi, szevorti, Savartoi asfaloi, Zuard, Sober, saper.
XIV. századi magyar birodalom a Kaukázusban
Kevesen tudják, hogy volt népünknek egy jelentős lélekszámú része, amely a XIV. században bizonyíthatóan egy önálló magyar államot alkotva élt a Kaukázus északi lejtőjének lábánál. A Kuma folyó két oldalán elterülő egykori országot régi utazók, pápai bullák, történetírók, földrajz-tudósok Kummagyaria névvel illették. A kummagyarság magyar népünknek egy olyan része, amely a IX. század végén, a meótisz-kaspi-kaukázusvidéki őshazában fél évezreden át önálló állami életet élt. A kaukázusi népek között még pár nemzedékkel ezelőtt is élő volt a hagyomány, hogy ezt a területet több száz éven át magyar, illetve magyarokkal rokon törzsek népesítették be.
Madzsar város a forrásokban - Magyarok a Kaukázusban
Bendefy László a kaukázusi magyarságról szóló könyvéből értesültünk először arról, hogy a középkorban állt egy csodás város a Kuma-folyó partján, melyet Madzsarnak neveztek. A településről sok korabeli beszámoló készült, majd a város újrafelfedezése után külföldi kutatók járták be a vidéket.
Hunok a Kaukázusban
Idehaza csak rendkívül felületesen vagy még névrõl sem ismert kaukázusi források bizonyítják a hunok és az ottani kereszténység történelmi kapcsolatát. Sokan a belénk ültetett elõítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötõdése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan pogány volt. És hogy milyen kapcsolatunk van nekünk, magyaroknak ezzel a jelentős részben kereszténnyé lett, de a finnugrista akadémikusaink által eltűntnek nyilvánított kaukázusi hun és szabír népességgel, azt a legújabb bizonyítékok egész láncolata világítja meg ebben a könyvben.
Kazária, avagy a „tükör túloldala”
A Kaukázus északi előterében élő türk, iráni, illetve kaukázusi nyelveket beszélő népek története azért is fölöttébb izgalmas a magyar művelődéstörténet számára, mert e népek nagy részéről hitelt érdemlően kimutatható, hogy őseik már a Kr. u. IV-V. században is a mai településterületeiken éltek. Joggal feltételezhetjük, hogy kultúránk megannyi „törökös jegyét" nem csak az interetnikus kapcsolatok révén szerezhettük, és el kell fogadnunk azt a felvetést, hogy a magyar nép etnogenezisében tevőleg is részt vettek olyan türk nyelvű népcsoportok, melyek keleten maradt néprészeinek leszármazottai a Kaukázus északi előterében máig megőrizték nyelvi-etnikai különállásukat.
A magyar-azeri közös gyökerek
Érdekes könyv látott napvilágot az Európai Folklór Intézet kiadásában. Haszan Haszanov, Azerbajdzsán volt budapesti nagykövete - aki egyben a történettudományok doktora - több éves kutatómunka után megírt, A közös azerbajdzsáni-magyar etnikai gyökerekről című kismonográfiájában sok új adattal szolgál a magyar őstörténeti kutatás számára.
Álmos hét könyve II.
Ilyen még nem volt a magyar könyvpiacon, minden érzék egyszerre szólíttatik meg, kalandregény, keretes szócikkekbe foglalt őstörténeti lexikon, bizonyítékokat sorakoztató fotóarchívum, régészeti tárgyak, dokumentumok, varázslatos tárgyak, helyszínek. És ami igazán szívbemarkoló: minden fejezetben archaikus népi imádság a magyarság pogány korából.
Miért pont Álmos? Beszélgetés Kubínyi Tamással
Álmos az a személy, aki a magyarság történetének mindmáig ható legnagyobb döntését meghozta. Két összetartozó döntés ez, egyrészt Dentu-Magyaria, vagyis az akkor létező legnagyobb magyar haza feladása, ami a legnagyobb Isten és ember elleni bűn, ugyanakkor az elődök jogán járó haza, a Kárpát-medence visszafoglalása, ami a legnagyobb Isten és ember előtt szerezhető érdem. E vitán felülálló történelmi ténypár iránti kíváncsiság hajtott tovább, és akkor jöttek kellemetlen meglepetések. Kiderült, hogy Álmos történetét eddig átfogóan senki nem írta meg.
Ősmagyarok leszármazottai Azerbajdzsánban
A Kaukázusban a magyarokkal és műveltségükkel kapcsolatban az első adatokat, az V-XI. századokban keletkezett, a helyi forrásokat egy gyűjteményben összefoglaló Derbendnáme szolgáltatja. Nagyon valószínű, hogy a Derbendnámét, mint egységes gyűjteményt, a XI. században rögzítették írásban (ebben nem tér el a szakemberek véleménye), majd a kéziratokat tovább másolták és le is fordították, amit aztán a fordítók a saját megjegyzéseikkel egészítettek ki.
Ősmagyarok Azerbajdzsánban
Egy történelmi jelentőségű, tudományosan minden oldalról tényszerűen alátámasztott felfedezést, a finnugor légvárat azonnal romba döntő hiányzó láncszemet teszi most közzé Mübariz Helilov azerbajdzsáni akadémikus és magyar munkatársa, a több mint három évet Azerbajdzsánban kutató történész, Nyitray Szabolcs.
A szabir népnév és változatai a történeti forrásokban
Őstörténeti szöveggyűjtemény. Szubarok, szubirok az észak-mezopotámiai és dél-kaukázusi régióban, a Krisztus előtti III. évezredtől; Szabirok, szavárdok a Fekete-tenger, Kaukázus környékén, az ókor végétől a középkorig; Szabirok az újkori tudósításokban; Szubartu az óperzsa-görög időkben. Ősmagyar temető a Káma mentén.
Sabirok, gud-makarok
Constantin Porphyrogenitus írja, hogy a magyarok hajdan sabartoë-asphaloknak, azaz, amint az első részben felfejtettem, Parthia Zapaortene nevű természettől erődített lakhelyükről biztos, bátorságos sabiroknak hívattak. Az örmény kútfők, kiket követünk, sabirokról Kaukáziában nem emlékeznek, de igen a görögök, kiknek vallomásait ez érdekben, mártsak azon oknál fogva sem hagyhatom érintetlen, mivel amint azt a következő részben látni fogjuk, Örményországnak egy egész, Kaukáziával éppen határos tartománya hajdan Sabir nevet viselt, és sabiroktól lakatott; efelett a kérdéses névnek Kaukáziában előfordultában új tanúságát látom azon általam több versen ismételt állításnak: miként a magyar fajt eláruló helység- és népneveket Ázsia különböző részeiben, éspedig mindenütt bizonyos csoportozatban fellelhetni.
Szabir magyarság vagy onogur magyarság?
A magyar mondák és hagyományok, a középkori magyar krónikák, a középkori és koraközépkori bizánci, örmény és perzsa kútfők, egy magukkal hozott délkaukázusi kultúra jelenlétének számos jele, a délkaukázusi térben található számos magyar vonatkozású földrajzi és archeológiai ténynek szabir társaságban való megjelenése, a honfoglaló magyarságnak a honfoglalás után még hosszú időn át fenntartott délkaukázusi kapcsolatai, a magyarság másik nyelve, végül pedig az antropológiai felvételeknek eredménye, mint csodálatos egybevágó és egy pontban összefutó, azonos bizonyítékok összefoglalása után annak ki nem mondásához, hogy a honfoglaló magyarságnak igen jelentékeny hányada a szabir népből származik, már határozottan és letagadhatatlanul a kedvenc a priori hipotézishez való konok és nem túlságosan tudományos ragaszkodás kellett.
Szabarok-madák, szabarok-magyarok, szabarok-szakaurak
Az ókori kútfők folyamatosan tudósítanak egy jólmeghatározott délnyugat-káspi népről ill. országról. Ennek a népnek a neve a perzsa forrásokban mada, a héber Ószövetségben madai, a görög forrásokban pedig méd. Az örmény források madagh, makerdán, hétzmadag, gud-makar népneveket emlegetnek. Eme nép(ek) közvetlen szomszédságában ugyanezen kútfők említenek egy másik népet szubir, szubar, szaparda, szapeir, szabir nevezetek alatt, folyamatosan a jól ismert V. századi forrásokig.
Szabir őstörténeti adalékok
Az őstörténelem-kutatást az archaeológián kívül sokáig a Bibliára, mitológiára és főleg az ókori görög és római történetírók munkáira alapozták. Az újabb tudományos eljárások, az összes tudomány együttes eredménye megváltoztatja az őstörténelemről eddig alkotott képet.
A szabírok (szavírok)
A szabír népnevet először Priszkosz rhétor jegyezte fel Kr.u. 465 táján, amikor arról ír, hogy 463 táján a szabírok a szaragurokat és az ugorokat, a bolgártörök pedig az onogurokat elűzték ősi szálláshelyükről, és 515 előtt ők is
Antropológia
A kora-újkőkori észak-mezopotámiai és a kárpát-medencei nép antropológiai azonossága szintén kimutatható. Többekközött C. S. Coon és George Roux a Hassuna, illetőleg a Termékeny Félhold újkőkori lakosságát a mediterrán népcsoportba sorolja, míg Kiszely István, Mary Brady, stb. az egyidőbeli kárpát-medencei ősnépet sorolják a mediterrán népcsoportba.
Dél-Anatólia
A dél-anatóliai települések jelentősége őstörténelmünk szempontjából az a tény, hogy az utóbbi időben több tudós és szakértő egybekapcsolja ezeket a településeket az észak-mezopotámiai kultúrkörökkel.
Magyarok, szavárdok, hunok a 2. századi Szármáciában
Sem a chun/hun, sem a suard/szavárd, sem a mater/magyar népnév említése Ptolemaiosznál nem lehet tévedés, vagy antik toposz, azaz ellenőrzés nélküli átvétele, ismétlése régebbi adatoknak, hiszen a görögök értesüléseiket egyrészt a Fekete-tengertől északra fekvő görög városok lakóitól közvetlenül szerezhették, másrészt Hérodotosz történeti könyveiben Szkítia leírásánál még nem szerepelnek ezek a népnevek.
A szabirok nemzetisége
A mi a sabirok (Σάβειρσι) vagy másképen a byzantinusok sabir-ugorjai-nak avagy unno-sabirjai-nak az európai és ázsiai sabarokhoz való viszonyát illeti, nem tartjuk lehetetlennek, hogy ezek az előbbiekkel egy és ugyanazon nép.
A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei
A magyar Kelet népe, eredetét és szülőföldjét Ázsiában csak keleti kútfők segítségével lehet felderíteni; a nyugati kútfők, az eddig tett kísérletek után ítélve egymaguk erre elégtelenek. A belőlük nyert történeti adatok a keleti kútfők világánál nyernek fényt, határozottságot, és válnak alkalmas anyagokká a feldolgozásra.
A Termékeny Félhold, Elam/Susiana
A szabir őstörténelem szempontjából nagy jelentőségű a Termékeny Félhold térköre, ugyanis ez az ősszabir terjeszkedés első fázisa és a későbbi szabir nagyhatalom kifejlődésében is nagy szerepet játszik
Turkesztán, Halaf
Európa mellett a másik fontos újkőkori szabir terjeszkedési területkör volt Turkesztán (Khorezm) a Szir-Darja és Amu-Darja folyók mentén. Ezt a területkört a szakirodalom sokszor az emberiség másik bölcsőjének nevezi (Mezopotámia után). A Jeitun kultúra (Turkesztánban) tökéletes hasonlóságot mutat a mezopotámiai Hassuna kultúrával. Párhuzamot vonhatunk a későbbi turkesztáni Anau I. A. és a Hassuna I. A. szintek kultúrái között is.
Shanidar, Jarmo, Hassuna
Régészeti leletekkel igazolható, hogy a szabir őstörténelem Közel-Keleten, Mezopotámiában kezdődik a Nagy Zab folyó felső szakaszánál, Shanidar Zawi Cheminél. Ez a népcsoport nemesíti először a növényeket, szelídíti az állatokat. Kezdetleges földművelő életmódjukat bizonyítják pattintott és csiszolt kőszerszámaik, őrlőedényeik.
A Baján alatt bevonuló szabírokról
Csaba királyfi története az önálló szabír dinasztia története. Csaba két fia különböző időpontban tért vissza a Duna völgyébe. Az első fiú Baján avarjaival.
Onogurok
A honfoglaló magyarság fogalma nem etnikai egységet, hanem politikai szövetséget fed, amelyik a 9. század végén jött létre. Az egyik nép az onogur török (hungarus), amelyik a 830-as években az Al-Duna mentén lakott ebben az időben, a másik nép a megyer-magyar (szavartü aszfalü). Nos, ez nem más, mint a szabir nép.
Szabirok
A SA, SU subar ősnépről már a legrégibb ékírásos agyagtáblák írnak. A subarokat az agrárforradalom kezdetétől az újkőkoron keresztül az ókorba tudjuk vezetni az agyagtáblák segítségével (Schaeffer régész ásatásai alapján). Az agyagtáblákon subarnak megjelölt népet P. Dhorme azonosítja a klasszikus történetírók Saspeires, Sapeires, Sabeires, Sabiroi és Saberoi (vagyis szabir) elnevezések alatt feltüntetett népnevekkel.
Avarok
Atilla hatalmas hún birodalmának szétesése után rövidesen egy újabb subar, ősturáni származású népcsoport, az avarok viszik tovább származásunk folytonosságát. Az avarok szerepe történelmünkben László Gyula professzor A kettős honfoglalás című munkája után 1978 óta jól ismert tény Magyarországon is. Ez a korszakalkotó munka alapjában rengette meg a finnugorizmus a magyarság származására vonatkozó elméletét.
Subarda, Catal Hüyük
Dél-Anatólia legfontosabb újkőkori régészeti lelőhelye a Konya síkságon Catal Hüyük. A hatalmas, 13 hektárnyi nagyságú ásatási domb keleti részén 14 réteget tárt fel az angol régész, James Mellaart. Szerinte egy évezrednyi megszakítás nélküli fejlődést mutat (kb. i. e. 6700-5700-ig), majd a város i. e. 5700 után a folyó túlsó partjára települt át.
Dél-Anatólia a neolitikumban
A német tudósok e területkör őslakosságát szabirnak nevezték, és most az anatóliai, Taurus Hegységek menti neolitikus kultúrák Észak-Mezopotámia újkőkori kultúrköréhez való csatolása - angol tudósok által - még jobban megszilárdítja a szabir őstörténelem közel-keleti alapjait.
The Sumerians: Literary and other historical sources
Both Sumerian and non-Sumerian languages can be detected in the divine names and place-names. It would be particularly important to isolate the Subarian components (related to Hurrian), whose significance was probably greater than has hitherto been assumed.
The Early History of the Hungarian Ethnic Designations
The Hungarian nation throughout it's known history has at least three distinct names, not counting the other six tribal names which are also traceable back into antiquity. ( the other tribal names are Kari, Kasi, Kurt-Gyarmat, Tarjan/Tarxan, Jenu, Nyek) These three names whose roots are to be discussed refered more to the leading nation, which also could have had its unique independent origin. Starting with the oldest references and advancing to the newest are the following at different times and different languages.
The Peoples of the North
The common Japhetic background and close relationships held by the descent of Gomer, Magog, Meshekh and Tuval makes it difficult to define if a people comes from either one or the other of these four patriarchs; besides, it is certain that up to some degree they have mixed with each other during the period when they shared the same territorial area and also much later.
Early Sabir-Magyar Rulers
The early Hungarian rulers, who ruled before the start of the Roman-Catholic era are found mentioned in most of the Medieval Hungarian cronicles with relatively little explanation, except the more prominent ones whose legends were included in the chronicles. Modern anti-Hungarian governments and their paid historians have ignored most everything Hungarian today and so they have ignored these lists as well. Yet they exist and are not put into ancient books just for windowdressing.
Armani and the Name of Her King
As to the origin and meaning of the name Armani, although we have given detailed explanations about them in our previous works, we consider it necessary to reiterate here some of the highlights because of the importance they have for the study of our present topic.
Az Aranyfejedelem éneke
Egy osztják ének és szabir vonatkozásai. Innen ered a nagydobra vert finnugor eredetünk és nyelvrokonságunk! Ideje továbblépni, kedves akadékoskodó akadémikusok.
Answer to: The Proto-Sumerian Language Invention Process
Minden további hozzászólást megelőzően nagy tisztelettel tartozok a Kaliforniai Egyetem UCLA emeritus professzorának megnyilatozásáért. A hozzászólás folyamán elkerülhetetlen lesz nem észrevenni, hogy az Új Világban kialakult bölcseleti felfogás több szempontból különbözik az Óvilági, és méginkább a magyarországi felfogástól. Örvendetesen nyilatkozik meg benne a tárgyilagos humanizmus.
Kabar, Seber, Szabar
Sir Wallis Budge szerint az egyiptomi Árpád azonos volt a KEB nevű úrral (istennel). Ez a Keb-úr, mondja Budge, egy tojást tojt és ezért őt kotkodácsolónak (great cackler) is nevezték.
A magyar bronzkor, Kr. e. 2800-800
A Folyamközből minden irányba kivándorló sumérok nem tűntek el, de szkíta gyűjtőnév alatt új neveken jelennek meg Eurázsia sok pontján. Műveltségük fennmarad a rokon népekkel közösen, de vezetésükkel kialakított utódokban.
Útjelzők a magyar ókor történetének kutatásához
A magyar ókor kérdéskörével behatóan foglalkozom néhány éve. Nem remélt összefüggések tárultak fel előttem, műveltségünk elemeit ma már nemcsak keleten, de nyugaton egyaránt észlelem olyannyira, hogy táguló figyelmem használható történeti adatok birtokába juttat.
Szem és mag
A mag szavunk, amelyből a magyar népnév is képeztetett, az élet titkát is magában hordozó lényeget jelenti, a közepet, az eredetet és a belsőt. A latin medius = közép és az egyik iráni magyar hon, Mada latin Média neve sem véletlenül cseng össze.
A kazárok és magyarok
A legvalószínűbb az, hogy Kazáriát a szabírok, azaz fehér-magyarok (és a velük szövetséges manysik és chantik, régi nevükön szintén szabírok) alapították meg, bevonva türk törzseket is birodalmukba, pl. a csuvasok őseit, onogurokat, kabarokat, stb. A szabír törzsek egy része továbbra is a dél-kaukázusi hazájában maradt, amikor a nép zöme a Kaukázustól északra költözött.
A magyar őstörténet kincsestára: Utószó
A több ezer éves subar-szabir történelem középső, ma még egységesen nem tárgyalt időszaka a Kaukázus környékéhez kapcsolódik. Ez a vidék nemcsak az odaveszett Kunmagyaria temetője, de a magyar őstörténet középső szakaszának is őrzője nemcsak subar-szabir név alatt, de szkíta, roxolán, rex-alan, alán, pártus, avar, masszagéta, szarmata, mada, méd stb. nevek alatt is.
A szabir-magyarok őstörténete I-III.
Őstörténeti kutatásaim közben, az emberiség legrégibb írott történetét vizsgálva fontos megállapításra jutottam. A múlt század elején és közepén a régészek, nyelvészek és történészek megemlékeznek egy népről, mely már jó néhány ezer évvel a sumirok megjelenése előtt Mezopotámiában élt. Ez a nép a su-subar, vagyis a szabir népcsoport.
Dentu-Magyaria
Padányi művében a magyarság délkaukázusi származása mellett tör lándzsát, melyben a kulcsszerepet a szabírságnak adja, mint népünk elsőszámú őseinek. Tézise szerint a magyarság kialakulását közvetlenül két fő és néhány kisebb jelentőségű nép egyesülése befolyásolta.
Keleten kél a nap I.-V.
Régészeti, nyelvészeti és őstörténet-tudományi értekezések a magyarság távol-keleti eredetéről. A távol-keleti rokonság kutatásához nélkülözhetetlen forrásmunka. Götz a bécsi egyetemen régészeti és őstörténeti tanulmányokat folytatott. Ötkötetes tanulmánya népünk és nyelvünk eredetével foglalkozik.
A magyarság kaukázusi őshazája
A Kaukázus pedig igenis kiemelkedően fontos terület a magyar őstörténet szempontjából. Az alánok emlékanyagában egyre jelentősebb számú a legközelebbi párhuzamok száma, arról nem is szólva, hogy alánok az ősanyáink, hiszen - ősi mondánk szerint - Hunor és Magor a Meótisz mellett Dula alán fejedelem leányait vette feleségül.